A Fidesz-KDNP négy képviselője június közepén egyszer már benyújtotta az egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló javaslatát, ezt azonban visszavonták, és pénteken egy újabb, kibővített indítványt terjesztettek az Országgyűlés elé.

Javaslatuk visszaállítaná a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett adómentességét, és a természetbeni juttatások közül - összeghatártól függetlenül - a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érmeket, trófeákat ugyancsak az adómentes juttatások körébe sorolná.

A kormánypárti előterjesztők a sportesemények látogatottságának növeléséért indítványozzák, hogy a természetbeni juttatások körében a belépők, bérletek adómentesek legyenek.

A javaslat - mint azt az általános indokolásban írják - egyszerűsítené a sport állami-civil szervezetrendszerét: megszüntetnék - a törvény kihirdetése után nyolc nappal - a Nemzeti Sporttanácsot, szeptember 1-jétől pedig a Mező Ferenc Sportközalapítványt; a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány több feladatát átadnák a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak. (A Mező Ferenc Sportközalapítvány feladata a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése. A Nemzeti Sporttanács a kormány mellett működő tanácsadó, javaslattevő testület; 2004-ben alakult.)

A Fidesz-KDNP az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tenné a mindennapi, heti öt kötelező testnevelés órát. Ezzel megnövelnék a kötelező tanórai foglalkozások számát, ami az 1-4. évfolyamon heti 2, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelent. Garanciális szabály, hogy a heti öt kötelező testnevelés óra tömbösített bevezetése esetén is biztosítani kell a mindennapos testmozgás lehetőségét.

A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket a 2011-2012-es tanévben vezetnék be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmaznák. A heti öt testnevelés órát az 1-8. évfolyamokon először a 2014-2015-ös tanévben kellene egységesen alkalmazni.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.

Az indítvány kiemelten támogat öt sportágat. A négy előterjesztő a társasági adóból adókedvezményt biztosítana, amely a látvány-csapatsport - a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong - országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztéséért létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben nyújtott támogatáshoz kapcsolódna. E támogatást a kedvezményezett szervezet kizárólag a látvány-csapatsport személyi feltételeinek megteremtése, javítása vagy az utánpótlás-nevelési feladatok ellátása érdekében, illetve tárgyi eszköz beruházásra, például ingatlanfejlesztésre használhatná fel.

Hasonlóan az eredetileg benyújtott javaslathoz a kormánypártiak az új verzióban is kezdeményezik, hogy a látvány-csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek vagyonátruházási illeték megfizetése nélkül szerezhessék meg sporttelepek tulajdonjogát, feltéve, hogy a sporttelepet 15 évig nem idegenítik el, és sport céljára használják vagy hasznosítják. Emellett az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas, beépítetlen földterületek látvány-csapatsportokban működő sportszövetségek és sportszervezetek általi, sporttelep létesítése céljából való megszerzését is mentesítenék a vagyonátruházási illeték megfizetése alól.

Az indítvány szerint sporttelepnek minősül a sportpálya, az uszoda, a stadion, a sportcsarnok, a jégpálya és a jégcsarnok is.

A jogszabályjavaslatban ismét szerepel, hogy a meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek és a hivatásos sportolók e tevékenységének ellenértékeként megszerzett bevételre kiterjesztenék az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hatályát.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló, valamint az illetékekről szóló törvény módosítása az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépne hatályba.