"Group of Hungarians and Slovaks who DO NOT hate each other" - ezen a néven alakult egy csoport a Facebook közösségi portálon.

A "Földrajz - Szomszédság" kategóriában létrehozott közösség tagsága folyamatosan növekszik, péntek délután mintegy kétszázan csatlakoztak. A szlovák és magyar tagság angolul tartja a kapcsolatot.

Mi derül ki a felmérésből?

A szlovákiai magyarok többsége a magyar-szlovák viszony kiéleződése ellenére is biztonságban érzi magát szülőföldjén - derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Pozsonyban - írta péntek délután az MTI.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet által március második felében készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka biztonságban érzi magát, 15 százalék azt állította, hogy szlovák környezetben ezentúl inkább szlovákul fog beszélni, míg 6 százalék kerülni kívánja a közvetlen érintkezést a szlovákokkal.

Az elköltözés lehetőségének megfontolását nemzetiségileg egységesebb vidékre vagy Magyarországra - egy százalék említette.

Felvállalják magyarságukat

A kérdőíves felmérés során a kutatók 1022 felnőtt szlovákiai magyart szólítottak meg. A minta tükrözte a szlovákiai magyarok összetételét nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra való tekintettel. A kutatás vezetője Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológus volt.

A felmérés alapvetően a következő témaköröket érintette: a magyar nemzetiség felvállalása, médiafogyasztási szokások, a politika iránti érdeklődés, a jelenlegi politikával kapcsolatos vélemények, szlovák-magyar viszony, választási hajlandóság, választási preferenciák - olvasható a Fórum Intézet közleményében.

A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggő témák a válaszadók 61 százalékát foglalkoztatják. A nemzetiség megtartását majdnem 90 százalék minősítette fontosnak, 67 százalék vallja azt, hogy az embernek magyarságához minden körülmények között hűnek kell maradnia.

Szlovák-magyar feszültség

Arra, hogy milyen helyzetben vállalja fel magyarságát, a válaszadók 52 százaléka mondta, hogy mindig, még akkor is, ha hátránya származik belőle. További 9 százalékuk akkor vállalja fel magyarságát, amikor nem érzi fenyegetve magát, 7 százalékuk pedig akkor, amikor az neki megfelel. Minden ötödik válaszadót ez a kérdés nem foglalkoztatta.

Az utóbbi hónapokban kialakult szlovák-magyar feszültség a megkérdezettek 55 százaléka szerint befolyásolja a szlovákiai magyarok körében a nemzeti identitás felvállalását, 45 százalék szerint nem. A megkérdezettek 41 százaléka szerint ez gyengíti, 14 százalék szerint viszont erősíti a nemzeti identitást.

A felmérés megmutatta, hogy a szlovákiai magyarok leginkább a családi életükkel, lakáskörülményeikkel, lakhelyükön a szlovák-magyar együttéléssel és az ottani emberi kapcsolatokkal, egészségi állapotukkal és munkájukkal elégedettek.

A legnagyobb elégedetlenség a mai szlovák kormány irányában mutatkozik meg, majd általában a politikusok, az ország gazdasági állapota, Szlovákia és Magyarország viszonya, valamint az életszínvonal következik. Az emberek úgy vélik, hogy a kormánynak elsősorban a munkanélküliséget (72 százalék), a gazdaság és az egészségügy problémáit (18 és 27 százalék), illetve a szlovákiai magyarok helyzetét (25 százalék) kellene megoldania.

A megkérdezettek 75 százaléka járult volna az urnákhoz, ha a felmérés idején, március második felében lettek volna a parlamenti választások.

Ami a politikai preferenciákat illeti a megkérdezettek 51 százaléka a Magyar Koalíció Pártjára, 28 százalék a Híd polgári pártra, hat százalék pedig más pártra adta volna le szavazatát.