A bírósághoz a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a BKV Liga Munkástanács Szövetség fordult jogorvoslatért, azt szerették volna elérni, hogy a BKV biztosítson több pihenőidőt a munkásoknak.

A BKV közlése szerint a cég már a sztrájk előtti egyeztetésen is jelezte, hogy nem fogja a járművezetők pihenőidejét egy bizonyos rendelet alapján szabályozni, mert az csak az 50 kilométeren túli személyszállításra vonatkozik.

Januárban jelentős fennakadások voltak a BKV-buszok közlekedésében Budapesten, mivel nem sikerült a szakszervezeteknek megállapodniuk a BKV-val az új kollektív szerződésről (ksz), amely - többek között - a pihenőidőket is tartalmazta volna. Emiatt január elsejétől a BKV nem a ksz, hanem a munka törvénykönyve szerint működött. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke akkor az MTI-nek azt mondta: jelentős változások álltak be a cég működésében, ennek is köszönhető a buszok nem tudnak forgalomba állni.

Január elején a buszgarázsok több napig nem adták ki a járművek jelentős részét, volt olyan nap, amikor 272 autóbusszal kevesebb állt forgalomba. Ezzel kapcsolatban Nemes Gábor akkor úgy fogalmazott: elfogyott a lojalitás a BKV-dolgozókból.