Alkotmányunk ideiglenesnek készült ugyan, de szokásos magyar módra állandóvá vált, aminek egyértelműen a békés átmenet az oka - mondta Tölgyessy Péter a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Nem tiszta lapra íródott toldozgatott tákolmány

Hozzátette: a rendszerváltók annak idején csak a szabad választások kidolgozásáig akartak eljutni, az alkotmány véglegességéhez a másik oldal ragaszkodott, az ellenzék pedig nem egyszerűen vállalta a törés veszélyét, felelősségét.

Az új alaptörvény így 1989-90-ben nem tiszta lapra íródott, sok-sok tárgyalás, módosítgatás nyomán kevesek kiegyezésével jött létre, és nehezen lehet szeretni. Ilyen persze máshol is van, de ezekben az országokban az eredmények elfogadtatták, értékessé tették, nálunk azonban sem az állampolgári részvétel, sem az eredmény nem igazolja az alaptörvényt, amely egy toldozgatott tákolmánnyá vált: az 1948-as keretek közé bekerült néhány mondat a Kádár-korszakból, néhány 1989-es megoldás, és néhány újabb is.

Az alapszerkezet ugyanakkor kiállta az idő próbáját még a hideg polgárháborúban is, a kormányzati stabilitás biztosítható, négyévente pedig leváltható a hatalom, erőszak nélkül el lehet zavarni az ország vezetőit, márpedig ez a demokrácia lényege - hangsúlyozta Tölgyessy Péter.

Unalmas, bürokratikus fontoskodás

Ha valahol, akkor az Országgyűlés működésében kiválóan látszanak az alkotmány bajai - emelte ki az alkotmányjogász. Az új magyar parlamentarizmus a pártállamból épül ki, és megőrizte azt az elképzelést, hogy a parlament dolga kijavítani a kormány intézkedéseit.

Ezzel magyarázható, hogy egy-egy törvényjavaslathoz hihetetlen nagy számú módosító indítvány érkezik, ezek pedig kitöltik az országgyűlés idejét, az unalmas, bürokratikus fontoskodás elveszi az időt az érdemi vitáktól, a lényegtől.

A veszekedés háza

A politika persze megtalálta az utat a megszólaláshoz a napirend előtti felszólalásokkal, de ez szűk keret, és mostanra a parlamentet egyszerűen csak a veszekedések házának tekintjük. Mindehhez hozzájárult az is, hogy 1994-ben kiszélesítették az összeférhetőséget, önkormányzati, szakszervezeti vezetők tömege kerül a parlamentbe, akik döntően valamit el akarnak intézni, ki akarnak járni. Pénzért mennek oda, ez pedig már a tiszta kádári parlamentarizmus - fogalmazott Tölgyessy Péter.

A közügyek intézése ebben a szerkezetben így a pártvezetőkre marad, a vezető politikusok pedig lassan kimenekülnek a parlamentből, mert tudják, hogy az országgyűlési háttér eleve fekete pontot jelent. A parlament így nem tölti be a funkcióját, de ezt látni szinte minden alapintézménynél, a hitelvesztés az egész szerkezetre kivetül.

Tovább mélyülnek az árkok

Tölgyessy Péter mindennek ellenére úgy látja, nagyon veszélyes lenne egyetlen mozdulattal felrúgni a mostani alaptörvényt, még akkor is, ha egy párt kétharmados többséget szerez.

Nyilvánvaló, hogy a győztes nem menekülhet el az új alkotmány elől, de tudnia kell, hogy egyoldalúan, csak a többségéből nem nyúlhat hozzá, mert az ellenfél biztosan nem fogadja el az új köztársaság alapjait, így továbbra sem lesz egy nemzetet egyesítő alkotmányunk, csak tovább mélyülnek az árkok.

Az alkotmányjogász úgy látja, nincs is szükség feltétlenül új alkotmányra, szerinte klasszikusan kelet-európai megoldás, hogy a nem működő szerkezetek helyett folyton újabbakat hozunk létre, ahelyett, hogy a meglévőt javítanánk, töltenénk meg tartalommal.

A mostani közjogi szerkezetet, amely esélyt ad az ellenzéknek visszakerülni a hatalomba, szerinte érdemes lehet megőrizni, az országot pedig eredményessé kell tenni, hogy ez igazolja az alaptörvény működőképességét.