Tusz Ferenc, a szervezet elnöke a sztrájkbizottság döntését követően elmondta: úgy érzik, munkabeszüntetésükkel sikeresen hívták fel a figyelmet a Magyar Posta ingatlan-értékesítéseire, amellyel kapcsolatban kifogásokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is.

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője hangsúlyozta: a társaság örül, hogy hamar lezárult a sztrájk, hiszen jogalap nélkülinek tekintette a munkabeszüntetést. A Posta ezért kedden bírósághoz is fordult, az ügyben december 28-án várható döntés - fűzte hozzá.

A Magyar Postánál működő Kézbesítők Szakszervezete december 22-én hirdetett határozatlan időre szóló sztrájkot. Az érdekképviselők azt követelték, hogy minden dolgozó kapjon 100 ezer forintot a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. A szakszervezet szerint elsősorban az üdülők és a budapesti Krisztina körúti Postapalota, valamint a Szugló utcai székház elidegenítéséből származó bevételből kell részesíteni a dolgozókat.

Tomecskó Tamás szerint jogszerűek voltak a szakszervezetek által kifogásolt ingatlan-értékesítések, és jelezte, hogy az ezekből befolyt összeget fejlesztésre fordítja a Posta.

A Magyar Posta Zrt.-nél a napokban született meg a 2010. évi bérmegállapodás, amit Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója jelentett be. A vezérigazgató akkor elmondta, hogy a megállapodást a Kézbesítők Szakszervezete ugyan nem írta alá, de a jövő évi béremelésért ők sem sztrájkolhatnak, mert a reprezentatív szakszervezetek aláírásával érvényes a jövő évi béralku.

A Kézbesítők Szakszervezetének követelése, hogy részesedjenek az ingatlanbevételből, téves felfogás - mondta Szűts Ildikó. A jóléti ingatlanok eladásából 508 millió forint bevétel származott, miközben 590 millió forintot fordítottak jóléti ingatlanok felújítására. A székházak eladásából befolyó bevételből pedig - a tulajdonos döntése értelmében - a postai liberalizációra való felkészülést segítő beruházásokat kell finanszírozni.