Szollár Domokos elmondta: Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hivatalosan tájékoztatta Bajnai Gordont a 18 mágnesszalagos adathordozón lévő adatok mentéséről és archiválásról.

Hozzátette: az archiválás után az archiválást előkészítő bizottság megállapította, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült, vagyis valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra: a kormány idén február 17-én döntött arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a hivatalnál fellelt tizennyolc darab mágnesszalagos adathordozón található adatok későbbi digitális archiválása érdekében archiválás-előkészítő bizottságot hozzon létre.

A testület feladata volt a szalagok adattartalmának modern médiára átmásolásához és hosszú távú megőrzéséhez szükséges technikai feltételrendszer kidolgozása, valamint ez alapján a beszerzett eszközök megfelelő működésének, az adatok mentésének felügyelete. A testület az adathordozókon rögzített minősített adatok tartalmi vizsgálatára, megismerésére nem volt jogosult - szögezte le.

Szollár Domokos beszámolt arról is, a bizottság egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy a szalagok a tárolás során szemmel láthatóan nem sérültek, de az nem volt kizárható, hogy átmágneseződtek. A testület a mágnesszalagok beolvasására alkalmas, speciális szalagolvasó-egységek beszerzésével párhuzamosan kidolgozta azt a tervet, amely rögzítette az adatok titok- és adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő, biztonságos, a későbbi értelmezhetőséget lehetővé tévő digitális archiválás elméleti hátterét és technikai feltételrendszerét.

A tesztfolyamat július 2-án kezdődött. A tesztek eredményeként a bizottság meghatározta a mentés és archiválás végleges módját valamint rögzítette a mentés tervezett folyamatát - mondta.

A kormányszóvivő kitért arra: a bizottság idén július 31-én - az adatok megismerése és mentése nélkül - megvizsgált három archiválandó mágnesszalagot és a szalagok beolvasása során mechanikai hiba merült fel. Szavai szerint az elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a szalagok állaga a beolvasások során romlik, ami adatvesztést, rossz olvasást, hibás mechanikai működést eredményezhet. Ezért a szalagok hőkezeléséről döntöttek.

Szollár Domokos tájékoztatása szerint november 5-én kezdődött meg a szalagok hőkezelése és mentése. A testület november 23-ra az összes mágnesszalag tartalmát hiteles formában, sikeresen lementette. A mágnesszalagok tartalma és a rögzített kísérő, illetve hitelesítő adatok mágneses és optikai adattárolókra kerültek - közölte.

A Kenedi János történész által vezetett, a pártállam állambiztonsági iratainak feltárására létrejött, történészekből, levéltárosokból álló Kenedei-bizottság munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy kiderült, megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkos szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

Bajnai Gordon miniszterelnök november 23-án a parlamentben egy hozzá intézett képviselői kérdés kapcsán azt közölte: lezárult az a technikai folyamat, amely során a szóban forgó mágnesszalagok tartalmát átmentik. A bizottság pedig három hónap múlva teszi le jelentését a szalagok tartalmáról - mondta akkor a kormányfő.

Idén márciusban kezdte meg munkáját az az informatikusokból álló bizottság, amelynek azt kellett megállapítania, hogy a pártállami rendszer legmagasabb szintű minősítéssel rendelkező állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni. Ebben a bizottsági munkában a Kenedi János vezette grémium nem vett részt.

Kenedi János korábban azt MTI-nek úgy nyilatkozott, a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár - mondta.

A történész hozzátette: a mágnesszalagokon található információknak az adatszolgáltatás szempontjából a papíralapúakkal azonos megítélés alá kell esniük, így ezek feltárására is a 2003/III-as törvény lesz a mérvadó. A kutathatóságot azonban a Kenedi-bizottság szeretné törvényi szinten szabadabbá tenni.