Nincs még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint a Polgári törvénykönyvet - írta a köztársasági elnök a Házelnöknek címzett levelében. Az államfő három fő érvet hoz amellett, miért küldte vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek.

Egyrészt a Ptk.-nak szavai szerint ellentmondásoktól mentesnek, valamint áttekinthetőnek kell lennie, ennek a követelménynek pedig csak akkor felelhet meg egy jogszabály, ha a megalkotása különösen gondos eljárás szerint történik, ennek azonban az új Ptk. nem felel meg. Másrészt a jogszabályban nem fordulhatnak elő ellentmondások, esetlegességek, a Ptk. szerinte ennek az elvárásnak sem felel meg. Harmadrészt Sólyom László azért küldte vissza a terjedelmes normát, mert az nemcsak formailag nem felelnek meg az elvárásoknak, hanem tartalmilag is számos pontja kifogásolható.

Elfogadása nem felel meg a Házszabálynak

Sólyom László részletesen is kifejtette érveit. Számos példát sorol arra, miért nem felelt meg a jogszabály megalkotása a különösen gondos eljárással szemben támasztott követelményeknek. A törvényjavaslatot 2008. június 5-én nyújtotta be az igazságügyi és rendészeti miniszter az Országgyűlésnek. Az általános vita december 9-én zárult le, a benyújtott módosító javaslatokról 2009 márciusában szavazott a Ház. A zárószavazás azonban ekkor elmaradt. Idén szeptemberben a rendészeti miniszter benyújtott két zárószavazás előtti módosító javaslatot, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága pedig még egyet. Mindháromról szeptember 21-én szavazott a parlament.

A köztársasági elnök rámutat arra, hogy a Házszabály szerint zárószavazás előtti módosító javaslatot csak a már megszavazott rendelkezésekhez lehet benyújtani, ezekhez is csak akkor, ha nincsenek összhangban az Alkotmánnyal vagy más jogszabályokkal, illetve a konkrét törvényjavaslattal. Az államfő szerint azonban az igazságügyi miniszter egyik módosító javaslata, amely 235 pontból áll, nem felel meg ennek a kritériumnak. Lényeges módosításokat tartalmaz, ezzel megváltoztatta például a cselekvőképességgel összefüggő szabályokat vagy korlátozás nélkül lehetővé tette a testvérnek a testvér vér szerinti leszármazottjával való házasságkötést, azaz elmondható, hogy célja nem a koherenciazavarok megszüntetése volt. Ennek ellenére az Országgyűlés szeptember 14-én kevesebb mint egy óra alatt folytatta le a záróvitát.

Szerkesztési hibák

Sólyom László második kifogása, hogy a kódex ellentmondásokat, esetlegességeket tartalmaz, hiszen számos szerkesztési hiba van benne, épp ezért szavai szerint nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon. Úgy látja, hogy a többi mellett a cselekvőképesség és a szerződések érvénytelensége kapcsán mutathatók ki hiányosságok.

Az államfő példája szerint a Második könyv Első részének 2. címe foglalkozik a cselekvőképességgel, az I. fejezet az általános szabályokat tartalmazza, a II. a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességgel, a III. pedig a nagykorúak döntéshozatalának segítését szabályozza. De a jognyilatkozat a belátási képesség hiányából fakadóan semmisségével a III. fejezet foglalkozik, így a tizennegyedik életévüket betöltött kiskorúakra nem vonatkozik a szabály, azaz máshol kellene elhelyezni a törvényben.

A törvény emellett az államfő szerint kodifikációs hibákat is tartalmaz, emiatt néhol bizonytalanságot kelt.

Tartalmi kifogások

A köztársasági elnöknek nemcsak formai, hanem tartalmi kifogásai is vannak. Rámutat a többi közt arra, hogy az a törvény ugyan nem kívánt változtatni az alapítvány jogi lényegén, ennek ellenére kitágítja az alapítvány jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályozást, azzal, hogy az alapító, már nem csak az alapító okiratban rendelkezhet előzetesen a megszűnő alapítvány vagyonának jövőbeli sorsáról. Sólyom László szerint ez lehetőséget ad a törvényes működést biztosító garanciák megkerülésére.

Sólyom László azzal sem ért egyet, hogy a jogszabály a személyhez fűződő jogok között nem szerepelteti a méltósághoz való jogot, valamint a becsületvédelemre való utalás. Szavai szerint ezek szerepeltetésének az elvi okokon kívül konkrét személyiségvédelmi jelentősége is van.

Az államfő kifogásolja, hogy az élettársi kapcsolat tilalma nem terjed ki az örökbefogadóra és az örökbefogadottra az örökbefogadás fennállása alatt, holott ez a "tipikusan szexuális elemet is tartalmazó társkapcsolat" a házasság lehetőségét kizáró akadályok között szerepel.

A köztársasági elnök emellett ellentmondásokat fedez fel az öröklés rendjének szabályozásában is.

Sólyom László levelében hangsúlyozza, hogy a hibákat a teljesség igénye nélkül sorolta fel.