A kilencvenes években abban a formában nem lett volna szabad elindítani a Nap-keltét - mondta Tölgyessy Péter a Kossuth Rádió reggeli műsorában, ahol hozzátette: ebben az időben a Magyar Televízióban jellemzően külső beszállítókkal készíttették a műsorokat, fizettek értük, ráadásul a hirdetési bevételeket is a gyártók kapták. Mindez bombaüzlet volt annak, aki csinálta, de egyben ez volt a közszolgálati televízió leépülésének kezdete is.

A Nap-kelte egy irányba húzott, bulvárosította a politikát, képi világa pedig elavult volt - vélte az alkotmányjogász, aki szerint nagy bajban van a közszolgálati adó, amelyre alacsony nézettsége ellenére is óriási összegek mennek el.

"Az én táborom jó, a másik pedig gonosz"

Tölgyessy Péter azonban hangsúlyozta: nemcsak a közszolgálati nyilvánossággal van baj. A nyolcvanas éves végére kialakult az újságíróelit, amely szerinte hajlékonyan igazodott a felső elvárásokhoz. Ugyanakkor ez az elit hozzájárult ahhoz, hogy egyre többet lehetett megtudni az ország bajairól, és így előremozdította a reformokat is.

A késő szocialista reform-sajtóelit uralmát Horn Gyula döntötte meg azzal, hogy egyrészt átlépett az újságírók véleményén, másrészt kiegyezett a jobboldallal. Ekkor lett egyértelműen és véglegesen jobboldali újság a Magyar Nemzet - fogalmazott a politikai elemző, hozzátéve: Ezekben az években épült ki az a kereskedelmi elektronikus médiarendszer is, amely szokatlan volt a térségben.

A viszonylag tőkeerős kereskedelmi média a felkészületlen közszolgálati televíziózásra zúdult rá, és hamar át is vette a vezető szerepet. Tölgyessy Péter szerint a kereskedelmi csatornák hírműsorai valójában szórakoztató műsorokká váltak.

Közben a közönség egy része otthagyta a mértékadó fórumokat, mondván, nem érdekli a politika, és csak a bulvárt nézi. A maradék közönség egy jelentős része pedig valójában a saját előítéleteit akarja megerősíteni, "az én táborom jó, a másik pedig gonosz" elv alapján. Létrejött egy olyan sajtószerkezet, amelynek sok fóruma szinte lehetetlenné teszi, hogy a bonyolult kérdéseket is meg lehessen beszélni - folytatta a politikai elemző.

Az online média kevésbé áll be a pártok mögé, a rádiónak nagyobb a mozgástere

Tölgyessy Péter a sajtószerkezet változásairól szólva felhívta a figyelmet a megyei lapok döntő szerepére is. Mint fogalmazott: vidéken alig olvasnak országos napilapot, van olyan megye, ahol a megyei lapok 95 százalékát jelentik a napilappiacnak. A kisvárosokban pedig alig van a polgármestertől független nyilvánosság. A helyi tévé, a helyi újság mind-mind a helyi városvezető kezében van. A legnagyobb újdonság ebben a helyzetben az internet előretörése - húzta alá. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban megjegyezte: az internetes újságírás nem a médiaháborúban született, és jóval kevésbé áll be a pártok mögé.

A rádiókról szólva Tölgyessy Péter úgy látja: azok nem annyira fontosak a politika számára, ezért kicsit nagyobb a mozgásterük. Az alkotmányjogász szerint a Magyar Rádióban olyan reformok indultak el, amelyek pénzügyileg működőképesebbé tették a közszolgálati intézményt, és a korábbi elfogultabb időszakokhoz képest tartalmi előrehaladást mutat a rádió.

Tölgyessy Péter a sajtó jövőjét illetően úgy látja: szerencsés lenne, ha a médiafogyasztó közönség nem a saját előítéleteit akarná viszontlátni és hallani az általa kedvelt tévékben, rádiókban, hanem tájékozódni akarna.