Védett személy lesz szlovák kormányfő magyarországi tartózkodása során. Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta, Robert Fico a schengeni szabályok bármikor és bárhol átlépheti a határt, és ezt a magyar kormány garantálja.

Nem így látja ezt Balassagyarmat fideszes polgármestere. Medvácz Lajos kiemelte: a szlovák kormány állampolgárként nyugodtan sétálhat a városban, de mint a szlovák nyelvtörvény beterjesztőjét nemkívánatos személynek tartják Robert Ficót.

A város fideszes vezetői arra kérték a szlovák kormányfőt, hogy magyarországi látogatásakor válasszon más határátkelőhelyet és kerülje el a várost, amikor a találkozó színhelyére, a közeli Szécsénybe tart.

A levél írói úgy fogalmaznak: "Ön mint a Szlovák Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László 2009. augusztus 21-i Révkomáromból való kitiltásával és az úgynevezett szlovák nyelvtörvény legutóbbi módosításával durván megsértette Magyarországot, a szlovákiai magyar kisebbséget, a magyar-szlovák egyezményeket, és az Európai Unió rendelkezéseit. Éppen ezért Ön, miniszterelnök úr - hasonlóan az 1919-es törvénytelen megszállást elrendelő csehszlovák felelős vezetőkhöz - nemkívánatos személy Balassagyarmaton."

Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján fideszes polgármestere nyílt levélben kérte a szlovák miniszterelnököt, ne ismételje meg a XX. századi történelem legszégyenteljesebb fejezeteit, amikor a nagypolitika tönkre akarta tenni az emberek közti békességet.

A városvezető szerint a határ menti Salgótarjánban a legnagyobb békében élnek szlovákok és magyarok, egyforma jogokkal tanulnak a városban a szlovákiai és a magyarországi diákok, vegyes házasságok köttetnek, "gazdasági szimbiózisban élünk, egymáshoz járunk vásárolni, közös kulturális programokat szervezünk". Azzal folytatta: "én sem kérek Öntől lehetetlent - például, hogy mondjon egy szlovák királyt -, ezért kérem, Ön se várja el a magyar nemzettől, hogy szó nélkül hagyjuk azt a súlyosan kirekesztő, magyarellenes nyelvtörvényt, ami az Ön és kormánya nevéhez fűződik. Nem is beszélve Sólyom László köztársasági elnök kitiltásáról."

"Csupán azt szeretnénk elérni, hogy ne Önökben keltsen sérelmet mindaz, amit velünk szemben elkövettek! Inkább legyenek büszkék közös történelmünkre, és ne - kisebbségi komplexusból táplálkozó - gyűlöletet érezzenek Magyarország és a szlovákiai magyarság iránt" - tette hozzá.
Somoskőújfalu független vezetői levelükben azt fejtegették, hogy Somoskőújfalu minden lakója magyar nemzetiségű és magyar ajkú, mégis két államhoz is tartozott, mintegy ezer éven át Magyarországhoz, 1920 és 1924 között pedig Csehszlovákiához.

Õseik állhatatos küzdelmének köszönhetik, hogy eleiknek csak négy évig kellett szlovák nyelvű bizonyítványt átvenniük - annak ellenére, hogy ezt a nyelvet nem ismerték -, és falujuk hazakerült az anyaországhoz - írták. Hozzátették: sajnos a többi felvidéki magyarlakta település nem volt ilyen szerencsés. Az ott élőkre szabadította rá most "Ön és társasága a fajelmélet szagú nyelvtörvényét."

A somoskőújfalusiak a felvidéki magyarok teljes körű nyelvhasználatát követelik - írták a levélben.

"Azért, hogy az előttünk járó somoskőújfalusiak emlékét ne sértsük, s hogy felvidéki testvéreink teljes körű nyelvhasználatát nyomatékkal követeljük, s köztársasági elnök úr, Sólyom László becsületét is védjük, Önre bízzuk a döntést, hogy a fentiek ismeretében át kívánja-e lépni Somoskőújfalunál a jelenlegi államhatárt" - áll a levélben.