A Figyelőnet összeállítása szerint több cég neve szerepel a békéltető testületek határozatait elutasítók listáján.

Olyan cég egyáltalán nincs, amely előre nyilatkozna arról, hogy minden esetben elfogadja a békejobbot, ugyanakkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tapasztalata szerint a kisebb vállalkozások jobban tartanak a nyilvánosságtól, a bt-k egyetlen szankciójától, számukra ez még nagy visszatartó erő.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakmai nyilatkozója nem is tartaná logikus lépésnek, hogy a vállalkozók általánosan és előre alávessék magukat a testületi határozatoknak, mondván: minden ügy más.

Az internetes lap idézi az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) véleményét is, amely szerint az elutasított ügyek nyilvánosságra hozatala sem igazán eredményes, nem jelent elég visszatartó erőt.

A fogyasztóvédők ezért elsősorban egy könnyen hozzáférhető internetes oldal létrehozását tartanák szükségesnek, amelyen egyszerűen megtalálhatóak lennének a békéltető testületek döntései.

A kötelező érvényű döntéseket nem hozó békéltető testületek ettől függetlenül mindenképpen szükséges és fontos munkát látnak el, mivel a fogyasztók a szervezet állásfoglalásának segítségével értékelhetik egy esetleges bírósági peren való esélyeiket - állapítják meg a fogyasztóvédők. A bt-k nem mini bíróságok, inkább ismertebbé kellene tenni tevékenységüket, hogy a fogyasztók lássák: van esélyük arra, hogy igazságot kapjanak - idézi a véleményeket az internetes lap.

Az FN.hu összegzése szerint a fogyasztóvédői tapasztalat szerint a panaszosok legalább 70 százaléka fordul a békéltető testületekhez. Tavaly 4.500 békéltető tárgyalást tartottak Magyarországon, ebből 1.400-at Budapesten. A fővárosi ügyek majdnem negyedrészében, 330 esetben született egyezség. A peren kívüli megegyezések országos aránya húsz százalékkal nőtt az elmúlt év óta.