Magyarország politikai és gazdasági megítélése az unióban jelenleg rosszabb, mint öt évvel ezelőtt, már nem számít olyan húzó országnak, amelyre sok mindent lehet építeni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BruxInfo képzési igazgatója.

Fóris György kiemelte: a 2004-es csatlakozás után elképzelhető lett volna egy befolyásos hely megszerzése az Európai Bizottságban, ám a politikai tőke azóta gyengült. Így valószínűsíthető - ha csak nem tud az ország kiállítani egy nemzetközi tekintélyű embert -, hogy második vonalbeli bizottsági helyet kapunk az ősszel felálló testületben.

A szlovák nyelvtörvény ügye még nem érte el azt az ingerküszöböt, hogy uniós eljárási kérdéssé váljon - hangsúlyozta az Európai Elemző Központ vezetője. Fóris György kifejtette: az Európai Bizottság és az unió tanácsa akkor tűz napirendre állami belső intézkedéseket, ha azok uniós alapelveket sértenek, ebben az esetben eljárás indulhat az adott tagország ellen, ahogy Ausztriában volt erre példa Jörg Haider pártjának hatalomra kerülése esetén.

Az államnyelvtörvénnyel az Európai Parlamentben sokat foglalkoztak a magyar képviselők, és erre a többi tagállam politikusaiban, főleg a németekben mutatkozott is fogékonyság - közölte a BruxInfo képzési igazgatója. Hozzátette: a magyar EP-képviselők előtt áll még az a lehetőség, hogy panasszal éljenek az EU többnyelvűségért felelős biztosánál.