Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Elhunyt Király Béla

Küzdelmes életének 97. évében szombat reggel Budapesten elhunyt Király Béla, az 1956-ban szerveződött Nemzetőrség főparancsnoka - értesült a Magyar Nemzet.

Király Béla 1912. április 14-én született Kaposvárott. 1935-ben végzett a Ludovika Akadémián, ezután csapattisztként szolgált a kaposvári tüzérezrednél.

1940-ben részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában. 1942-ben elvégezte a Honvédelmi Hadiakadémiát, ahol utána tanár, majd vezérkari tiszt lett. 1944. október 15., Horthy Miklós fegyverszüneti-proklamációja után tovább szolgált Szálasi Ferenc alatt, majd dandárjával átállt a Vörös Hadsereghez. Mégis szovjet hadifogságba került, ahonnan megszökött, s hazatérve belépett a kommunista pártba. Vezető szerepet játszott az új magyar hadsereg kiépítésében. 1946-47-ben az I. hadosztály vezérkari főnöke, majd a minisztériumban kiképzési osztályvezetője lett. 1949-ben a gyalogság parancsnoka lett, 1950-ben vezérőrnaggyá léptették elő. Õ alapította a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, ő rendezte az ünnepi díszszemléket.

1951-ben letartóztatták és államellenes összeesküvés vádjával előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték. 1956 szeptemberében rehabilitáció nélkül szabadult, még az év októberében reaktiválták és a Nemzetőrség főparancsnoka, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, Budapest katonai parancsnoka lett. A szovjet intervenció után a katonai ellenállás szervezője volt, majd Ausztriába menekült. 1957-ben a strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács, majd több más emigráns szervezet vezetésében is közreműködött.

1958-ban ment az Egyesült Államokba, ahol történészként kezdett új pályát. A New Yorki Columbia Egyetemen 1962-ben doktori fokozatot szerzett, majd 1963-tól 1984-ig hadtörténetet tanított a Brooklyn College doktori fakultásán és a New York-i városi egyetemen. Elnyerte az Egyesült Államok Vezérkari és Magasabb Parancsnoki Akadémiájának tiszteletbeli tanára címét. 1978-ban New Jerseyben megalapította az Atlanti Kutató és- Kiadótársulatot, amelyet főszerkesztőként irányított, s angol nyelvű sorozatok kiadásával a magyar történelem nemzetközi megismertetésére vállalkozott. Az Egyesült Államokban Baton Rouge város és Maryland állam díszpolgárává választották.

1989-ben tért haza Nagy Imre temetésére. 1990-ben az első szabad választásokon független képviselőként bejutott a parlamentbe, ahol a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának tagja volt 1994-ig. 1990-93 közt az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja, 1990-1991 között annak alelnöke volt. 1991-ben nyugalmazott vezérezredesi címet kapott. 2000-2002 között Orbán Viktor miniszterelnök katonapolitikai tanácsadója volt. 2006-ban megalapította és haláláig támogatta "Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsát". Szinte élete végéig aktívan dolgozott, könyvet szerkesztett, lektorált.

1991 óta a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, 1994 óta a Brooklyn College tiszteletbeli doktora, 1996-tól a Magyar Történészek Nemzetközi Társulatának tiszteletbeli elnöke volt. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. 1946-ban és 1948-ban Köztársasági Érdemrendet, 1949-ben Kossuth Érdemrendet kapott. 1991 óta számos emlékéremmel tüntették ki, 1997-ben megkapta a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, 2004-ben a Nagy Imre Érdemrendet.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×