Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Az év végén újabb MSZP-kongresszus lesz

Az MSZP a jövő évi költségvetés elfogadása után idén novemberben, vagy decemberben újabb kongresszust tart, amelyen elfogadja a választási programját, megválasztja a miniszterelnök-jelöltjét, jóváhagyja az országos listát, illetve alapszabály-módosítás után elnökségi tisztújítás tart - derül ki az MSZP szombaton elfogadott kongresszusi állásfoglalásából, amelyben megfontolás tárgyává teszik egy évi egyszeri, vitafórumként működő kongresszus megrendezését.

Az MSZP honlapján olvasható, az MTI információi szerint nagy többséggel, nyílt szavazáson elfogadott dokumentum szerint a párt legfelső döntéshozó testülete "a hatékony koordináció, a párton belüli együttműködés kiszélesítése, a különböző társadalmi csoportok és generációk megszólítása, az új szereplők bevonása érdekében" szükségesnek tartja az MSZP országos választási bizottságának kiegészítését, amelyre az alapszabálynak megfelelően az országos elnökség tesz javaslatot a választmánynak.

A kiegészített ovb valamennyi tagja, a folyamatos munka érdekében, az országgyűlési választásokig látja el konkrét, személyre szabott, elszámoltatható feladatát - áll az állásfoglalásban.

A kongresszusi határozat azt is tartalmazza, hogy a 2010-es költségvetés elfogadása után idén novemberben vagy decemberben legyen a párt országgyűlési választási programját elfogadó, a párt miniszterelnök-jelöltjéről és országos listájáról döntő kongresszus. Ha ezen jóváhagyják az alapszabály módosítását, a lehető legrövidebb időn belül megrendezhetik a már módosított alapszabály szerinti tisztújítást. Az alapszabály módosítására azért van szükség, mert az felmenő rendszerű tisztújítást ír elő, és nem teszi lehetővé, hogy csak az elnökség tagjait válasszák meg.

A dokumentumban megfontolásra javasolják, hogy az MSZP formális kongresszusok helyett tartson évente egyszer kétnapos kongresszust, amely igazi konferenciaként, vitafórumként működhetne. Javasolják, hogy vezessék be a politikai indítvány módszerét, amelyek nyomán az egyes pártszervezetek bizonyos ügyeket, javaslatokat kötelezően megtárgyalnának.

Az elképzelések között szerepel az is, hogy éljenek gyakrabban a pártszavazás lehetőségével, nyissák meg szervezeteiket, társadalmasítsák a pártot, illetve teremtsék meg a teljesítményértékelés feltételeit.

A kongresszusi állásfoglalás a párt feladatai között határozza meg a választási program elkészítésének elindítását. Az új program központi értéke a biztonság.

Az MSZP kormányzati felelősségről szólva a dokumentumban leszögezik: a párt következetesen támogatja a kormányt a gazdasági válságkezelő program végrehajtásában, mert ez az ország biztonságát szolgálja.

A szocialisták támogatják a kormányt, illetve a frakciót abban, hogy fegyelmezett, takarékos költségvetést terjesszenek elő és fogadjanak el 2010-re, amely biztosítja a stabilitás megőrzését, a bizalom visszaszerzését, valamint az ország érdekében megtartja az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal kötött, a gazdaságnak forrásokat nyújtó megállapodásban vállalt hiánycélt, megalapozza az euró középtávú bevezetését és a későbbi gazdasági növekedést.

Az állásfoglalásban konkrét intézkedési tervet is kezdeményeztek három területen: a hétköznapok szociális biztonsága és közbiztonsága, valamint a teherviselésben és szolidaritásban való arányos részvétel érdekében.

Az MSZP hétéves kormányzásának tanulságait összegezve leszögezik: a párt továbbra is vállalja eddigi modernizációs karakterét, progresszív változtató szándékait és teljesítményét, a demokrácia iránti elkötelezettséget, de változtat azon a magatartáson, ami csak felülről, partnerek nélkül volt képes modernizálni. Az elmúlt évekről a dokumentumban megjegyzik: a "reformretorika" néha kioktató hangja nem keltett rokonszenvet, nem sikerült a reformot "kormánydiktátumból" társadalmi üggyé tenni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×