A Népszabadság arról ír, hogy Európa-szerte kedvezőtlen GDP-adatok láttak napvilágot tegnap, és ez alól Magyarország sem kivétel. Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter szerint a legkorábban 2011-ben indulhat a növekedés Magyarországon. Ehhez szerinte az kel, hogy az amerikai gazdaság és az EU talpra álljon, Délkelet-Ázsia pedig már a következő fél évben növekedjen. Hozzáteszi: a mindenkori magyar kormánynak ki kell tartania a stabilizáció mellett, vissza kell szorítania az állami költekezést, csökkentenie kell az adókat, és a többi között gyorsítania az uniós beruházásokat. A lap megjegyzi: a következő hónapokban még elkerülhetetlen az ipar stagnálása, a mezőgazdaságot aszály sújtja, az építőipar kiszolgáltatott az uniós beruházásoknak, és a kis- és középvállalkozói szektorban sincs vége a hanyatlásnak.

A Népszabadság arról ír, hogy sípálya és csillagvizsgáló is épülne a világ legmagasabb mesterséges építményének számító ezerméteres hegyen, amelyet a nemrég bezárt tempelhofi repülőtérre tervezett Jakob Tigges. A német építész ötletének egyetlen szépséghibája akad: éppen úgy és éppen oda álmodta meg, majd mutatta be saját hegyét a magyar képzőművész, Lakner Antal. Tíz évvel ezelőtt. Tigges a lapnak megjegyzi: nem ismerte sem Lakner Antalt, sem "Bundesberg" elnevezésű projektjét. Úgy nyilatkozik: "szerintem senki sem formálhat jogot egy hegy ötletére, én sem teszem. A The Berg mindenkié, mindenki azt gondol bele és hozzá, amit akar."

Az elkövetkező években az ország kiszolgáltatottsága hitelezőivel szemben nemhogy csökkenne, de nőni fog, és a realitás az, hogy a válság mélyülni fog - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az elnök szerint az sem zárható ki, hogy Magyarország újabb IMF-hitelre szorul. Mint mondta, a puszta egyensúlyt az újabb és újabb megszorítások - miközben egyre elviselhetetlenebb terheket okoznak - csak ideig-óráig tudják fenntartani. Hozzátette: az uniós források hatékonyabb felhasználására nagy szükség van, azonban ezek nehézkesen indultak be. Úgy fogalmazott: senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az elkövetkező időszak rendkívül kemény lesz, a szigorítások miatt növekszenek a kórházi várólisták, emelkedik a munkanélküliség, a fizetések megkurtítása megélhetési, hiteltörlesztési gondokat okoz. Az ÁSZ elnöke úgy véli, Magyarországnak már jó ideje nincs jövőképe, és az intézkedések hatásai sem ismertek. "Nyilvánvaló, hogy ami eddig történt, az kevés" - fogalmazott.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt feljelentést tesz holnap Katona Tamás (MSZP) ellen az UD Zrt., miután a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlament ülésén azt állította a vagyonvédelmi cégről, hogy politikai megrendelésre figyelt meg képviselőket és pártvezetőket. A társaság jogi képviselője elmondta: az államtitkár szavai minden valóságalapot nélkülöznek, amit az is mutat, hogy a lehallgatási ügyben kilenc hónappal ezelőtt elrendelt nyomozás során olyan bűncselekményre nem bukkantak a hatóságok, mint amelyek Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetőjének a feljelentésében szerepeltek. Az ügynek éppen Szilvásy György volt titokminiszter lett a gyanúsítottja a napokban, aki azt terjesztette az UD Zrt.-ről, hogy a Fidesz árnyék-titkosszolgálataként működnek.

Miközben a balatoni szállásadók egyre pesszimistábbak az idei szezon kilátásaival kapcsolatban, a kerékpáros turizmus rekordot dönthet - olvasható a Napi Gazdaságban. A tó körüli különböző biciklis túrák szervezésével foglalkozó utazási irodák adatai szerint már az előszezonban 30 százalékkal több kerekező vendég érkezett a Balatonhoz, mint tavaly, az év akár 40 százalékos forgalombővüléssel is zárulhat. Gond ugyanakkor, hogy a kerékpárutak fenntartásáról folyó viták miatt romlik a kerékpárút-hálózat minősége.

A Világgazdaság arról ír, hogy eltörölné a pénzügyi felügyelet bevételeinek felhasználását korlátozó intézkedések bizonyos részét egy törvénymódosítás. Jelenleg a pénzügyi szféra által befizetett, évente mintegy tízmilliárd forintnyi felügyeleti díjat csupán a PSZÁF működésére lehet fordítani, a módosítás elfogadása után azonban a költségvetés is hozzáférhetne a pénzhez. A szakemberek szerint ez azt jelentené, hogy felügyeleti díjak címén burkolt adót vethetne ki a kormányzat a jövőben a pénzpiaci szereplőkre.

Az Index.hu arról ír, hogy a 2-es metróvonalon végzett tesztelések után most a 3-as vonalon tesztelik, vajon elfér-e mindenhol az új Alstom szerelvény az alagútban. A 3-as vonalon azért tesztelik a szerelvényeket, mert elképzelhető, hogy az év végétől a 4-es vonalra érkező Alstom-kocsik itt kezdik majd meg a szolgálatukat. Tárolni ugyanis nem nagyon tudná őket a BKV, de ha találnának is helyet, legalább két évet kellene várniuk a 4-es vonal átadására, ezalatt pedig lejárna a garanciájuk. A 2-es vonal alagútjában februárban tesztelték, hogy elfér-e az új metró, többen ugyanis tartottak attól hogy az orosz kocsiknál több mint öt centivel szélesebb szerelvény valahol elakad.

Az Index.hu arról ír, hogy pártértekezlet helyett kongresszust tart július 4-én az MSZP. A kettő között az a különbség, hogy a kongresszus az egyetlen szervezet, ami esetleges tisztújításról, illetve politikai váltásról határozhat. Az internetes portál információi szerint személyi cserékről nem lesz szó, ám megjegyzik: miután június 29-én a parlament elfogadja az adótörvényeket, a szocialista párt azt mondhatja, teljesítette vállalását: megfékezte a válságot és rendbe tette a gazdaságot. Amennyiben a kongresszus úgy dönt. hogy ez a politikai irány nem megfelelő, az az előrehozott választásokra és a Bajnai-kormány mögül való kihátrálásra mutat.

A portfolio.hu-n arról olvashatnak, hogy mind pénzpiaci mind egészségpolitikai szempontból elhibázott döntés lenne a kormány részéről az időskori biztonság és az egészségcélú előtakarékosság már eddig kialakult szervezeteinek és kedvezményrendszerének lerombolása. A kormány jelenlegi adócsomag tervezete alapján megszűnne a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége. Ez azt jelentené, hogy a munkáltatói egészségpénztári hozzájárulást is, tekintve, hogy az nem a kedvezményes körben szerepel a tervezetben, összességében 95,6% teherrel sújtaná a kormány. A 95,6%-os adóteher kivetésével a szürkegazdaságot támogatná a kormány - hangsúlyozza Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári tagozatának elnöke. "Az adó tervezett magas szintje reálisan a munkáltatói hozzájárulások megszűnését, az egyéni befizetések jelentős visszaesését okozza. Ha a későbbiekben bármilyen módon az egészségügyi önfinanszírozást fejleszteni kívánjuk, akkor az újjáélesztés 5-10 évet vesz igénybe" - fűzte hozzá Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár IT elnöke, mely pénztár a Stabilitás Pénztárszövetség tagja.