Infostart.hu
eur:
369.1
usd:
328
bux:
139919.21
2026. október 2. péntek Petra

A Jobbik: a jobboldali ifjúsági mozgalomtól az EP-sikerig

Az európai parlamenti választás kampánya javarészt a Jobbik Magyarországért Mozgalomról szólt. Nem volt olyan mérvadó párt, amelyik ne viszonyította volna magát és választási üzenetét ehhez az új radikális erőhöz. Ennek az lett az eredménye, hogy a Jobbik minden várakozást felülmúlva három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, és komoly eséllyel indulhat a 2010-es országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje Jobboldali Ifjúsági Közösség néven 1999-ben alakult meg az ELTE-n. A közvélemény 2002-ben figyelt fel rájuk, amikor advent idején kereszteket állítottak fel a köztereken. Szándékuk szerint azért, hogy ne csak a zsidók tegyék ki a menóráikat.

A mozgalom 2002 szeptemberében jött létre, párttá pedig 2003 októberében alakult. Az első elnök az ország uniós tagságát ellenző Kovács Dávid lett. A párt első akciójaként támogatta a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségét.

2005-ben már 84 Jobbik alapszervezet működött, 2006-ban pedig a MIÉP-pel közösen Harmadik Út néven alakítottak választási szövetséget. Ekkor 2,2 százalékot értek el az országgyűlési választásokon. A Jobbik elkötelezett támogatója a cigányok, a zsidók és a homoszexuálisok ellen uszító Kuruc.info és több más szélsőjobboldali csoportosulás és internetes orgánum.

2007 novembere óta Vona Gábor vezeti a Jobbikot. Õ hirdette meg az "új radikalizmus" Bethlen Gáborról elnevezett programját, és vezette be a "cigánybűnözés" fogalmát. 2007 augusztusában Jobbik életre hívta a fekete egyenruhás, árpádsávos zászlókkal felvonuló Magyar Gárdát. A Magyar Gárda Egyesületet nem jogerősen betiltották, de a Magyar Gárda Mozgalom mégis működik, mivel nem jogi személyiség.

A párt legújabb közösségszervező akciója a nemzeti egyletek mozgalma. A Jobbik 56 oldalas, rendpárti programja és a tavaszi hadjáratnak nevezett kampány azt hirdette, hogy "Magyarország a magyaroké!". A párt nem ígért, hanem követelt. Például a korrupt politikusok, például Gyurcsány Ferenc és társai bebörtönzését, a multinacionális cégek megadóztatását, a nemzetstratégiai ágazatok államosítását és a csendőrség felállítását.

A Jobbik elsősorban a vidéki szavazók szimpátiájára épített a kampányban. Ez kiderült Morvai Krisztina szavaiból is, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy nagyon fontosnak tartják a magyar gazdák érdekeinek védelmét. Ha rajtuk múlna, egy fillért sem fizetnének vissza a Nemzetközi Valutaalaptól és más szervezetektől felvett hitelekből.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés történetének eddigi legjobb eredményét érte el a szenátusi választáson: a párt és szövetségesei 15 mandátumot szereztek a felsőházban, így a korábbihoz képest megnégyszerezték képviselőik számát. Hogy milyen hatással lehet a francia belpolitikára az eredmény, arról Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

„Elvesztette közpénz jellegét” – Döntéseket hozott a vizsgálóbizottság Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket – mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.02. péntek, 18:00
Boczán Viktor
a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
Trump bizarr háborús ötlete: Amerika legnagyobb riválisának adna el fegyvereket, a saját szövetségese ellen vethetik be

Trump bizarr háborús ötlete: Amerika legnagyobb riválisának adna el fegyvereket, a saját szövetségese ellen vethetik be

Alighanem a Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti csúcstalálkozó legmegdöbbentőbb utólag megismert részlete egyértelműen az, hogy elhangzott a keleti nagyhatalom fegyvervásárlásának lehetősége a nagy riválisától. Bár a történet azóta több fordulatot is vett, egyre nehezebb kiigazodni, hogy pontosan ki, mit és hogyan mondott, meg milyen felütéssel, ugyanakkor már maga a felvetés is súlyos geopolitikai dilemmákat vet fel. Annak járunk utána, hogy pontosan mit jelentene egy ilyen biznisz a két globális hatalom között, és mik azok a kétségek, amik szinte az első pillanattól kezdve megakadályozzák az ügyletet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×