A britek és a hollandok már reggel 6 óra óta szavazhatnak az európai parlamenti képviselőikről. Az Európai Unió alapszerződése szerint a 2009-es EP választásokat június 4-e és 7-e között kell lebonyolítani mind a 27 tagállamban, ennek megfelelően Nagy-Britanniában és Hollandiában csütörtökön, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Szlovákiában, Lettországban, Máltán és Cipruson szombaton, Olaszországban szombaton és vasárnap, a többi országban, így Magyarországon pedig vasárnap tartják a voksolást.

A Nizzai Szerződés értelmében a jelenlegi 785-ről idén 735-re csökken a parlament létszáma, ez azonban továbbra is az országok lakosságának arányában oszlik meg. Magyarország az eddigi 24 helyett 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Mit, hogyan?

A vasárnapi választásokon kizárólag a magyarországi pártok választási listáira lehet szavazni. A 22 parlamenti helyet a pártokra leadott szavazatok arányában töltik fel. Különbség az Európai Bizottság és az EP működésében, hogy míg a bizottság tagjai az Európai Uniót képviselik hazájukban, addig a parlamenti képviselők a hazájukat az bnióban.

Az Európai Parlament is pártpolitikai alapon szerveződik. A 2004-2009 közötti ciklusban a jobboldali-konzervatív néppárt, a baloldali Szocialista Párt és a liberális párt adta a legnagyobb frakciót. Rajtuk kívül a zöldek, a Nemzetek Európájáért, az Egységes Európai Baloldal és a Függetlenség-Demokrácia alakított képviselőcsoportot, emellett pedig számos független tagja is volt az EP-nek. Az Európai Parlamentben viszont nincs kormányoldal és ellenzék, ezért a frakciók egyes szakpolitikai kérdésekben a legkülönfélébb alkalmi koalíciókat alakítanak.

Az Európai Parlament a rendkívül bonyolult döntéshozatali mechanizmusban egyre nagyobb befolyást szerez. Alaptétel, hogy a tagállamok egy-egy delegáltjából álló Európai Bizottság, amit az unió kormányának is szoktak nevezni, a nemzeti kabinetekhez hasonló módon nem dönthet semmiről, pusztán csak kezdeményez, végrehajt és ellenőriz. A bizottság előterjesztéseiről az Európai Parlament és a tagállami kormányokból álló Európai Tanács dönt, legtöbbször úgynevezett együttdöntési eljárásban. Egyre kevesebb olyan témakör van, amelyben az EP csak a véleményét mondhatja el, ezt azonban a legtöbbször nem is veszi figyelembe a tanács.