Nyugat- és Észak-Európa nagy részének időjárását alapvetően anticiklonális hatások alakítják. Többnyire kevés felhő van az égen, sokat süt a nap. A kontinens középső vidékén, valamint az Appennini- és a Balkán-félsziget egy részén egy magassági légörvény hatására gyakran erősen megnövekszik a felhőzet, többfelé alakul ki eső, zápor, helyenként zivatar. A hőmérséklet csúcsértéke a Földközi-tenger térségében általában 23, 29 fok között változik, de a Pireneusi-félszigeten helyenként 33, 36 fokot is mértek.

Nyugat-Európában többnyire 19, 25 fok közé melegszik föl a levegő. Közép-Európában a tartósan felhős, csapadékos tájakon a délutáni órákban is 15 fok alatt marad a hőmérséklet. A Kárpát-medence időjárását vasárnap estig az említett magassági légörvény határozza meg, ezért folytatódik a változékony, az átlagosnál több fokkal hűvösebb idő.

Vasárnap estig a gyakran erősen megnövekvő felhőzet mellett szombaton a középső, vasárnap a déli országrészben lehet számítani több napsütésre. Éjszaka északkeleten, vasárnap északon többfelé, másutt szórványosan várható eső, zápor, napközben helyenként zivatar is előfordulhat. A többnyire mérsékelt, változó irányú szél zivatarfelhő környezetében átmenetileg erős vagy viharos lehet.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 5, 10 fok között alakul, de nyugaton kissé hűvösebb lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap többnyire 16 és 21 fok között, északon helyenként 15 fok alatt várható.