Szilvásy kihallgatása azzal a feljelentéssel állhat kapcsolatban, amelyet az UD Zrt. tett még tavaly szeptemberben a cég egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-vezér közötti lehallgatott telefonbeszélgetés jogsértő kiszivárogtatása miatt. A beszélgetés során az MDF elnökére, Dávid Ibolyára terhelő adatok esetleges felderítéséről ejtettek szót a felek. Azonban a felvétel nem utal semmilyen konkrét bűncselekményre, így azt a hatóságok nem őrizhették volna meg. A lap szerint a Gyurcsány-kormány titokminisztere azt próbálta elhitetni az emberekkel, hogy az UD Zrt. nevű vagyonvédelmi cég valójában egy Fidesz-közeli árnyék-titkosszolgálat.

A Népszabadság arról ír, hogy a héten megszülethet a megállapodás a Dunaferrnek szánt kilencmilliárd forintos hitelről, amelyről tavaly október óta folynak a tárgyalások. Ehhez az ISD Dunaferr tulajdonosai is hozzátennének kétmilliárdot. A gazdasági válság az acélipart különösen rosszul érintette, mivel azonban - az uniós szabályozást szem előtt tartva - az állam nem avatkozhat be versenytorzító módon egy-egy iparág működésébe, a Dunaferr megtámogatására a kézen fekvő megoldásnak az állami hitelgarancia tűnt. Arról, hogy miért húzódik el a tárgyalás, Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára úgy nyilatkozott: a tárgyalások vitás kérdése, hogy milyen biztosítékokat tud felajánlani a Dunaferr.

Az Index.hu saját felmérésére hivatkozva arra keresi a választ, hogy miért szűnt meg az év eleje óta több százezer mobil-előfizetés. Kézenfekvő magyarázat, hogy a mobilpiac megtorpanását részben a gazdasági válság okozta, a szerződéseket azonban mégsem a magas ár vagy a munkahely megszűnése miatt mondták fel a legtöbben. Meglepő módon a legtöbben azért szabadultak meg az előfizetésüktől, mert elégedetlenek voltak a szolgáltatójukkal.

A Világgazdaság arról ír, hogy külföldi befektetők - hazájuk élelmiszer-biztonságának növelése érdekében - hatalmas földbirtokokat szereznek meg az afrikai országokban. A vásárlók szinte jelképes áron, kétes értékű munkahely-teremtési és -fejlesztési ígéretekért cserébe szerzik meg a földeket, hogy azután az amúgy is ellátási gondokkal küszködő fekete-afrikai országokban megtermelt javak túlnyomó részét hazájukba exportálják Összességében már 2,5 millió hektár termőföldet szereztek a külföldi beruházók az elmúlt öt évben. Egyes becslések szerint globálisan már a 15 millió hektárt is meghaladták az ilyen jellegű afrikai, ázsiai és latin-amerikai földszerzések.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy az eredeti elképzelésekhez képest kiürült a légi járművek vagyonadójáról szóló jogszabály-előterjesztés. Az új javaslat szerint a sportegyesületek gépei mellett adómentességet kapna valamennyi légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő gép is. Az első változat szerint a nagy gépeket üzemeltetők 6-7 millió forintot fizettek volna a gépek után - ha ugyan nem a Malév- és Wizz-gépeket lízingbe adó cég lett volna az adóalany. A lap szerint a visszavont szabály ellenére nem lenne meglepő, ha csökkenne a magyar felségjel alatt repülő gépek száma.