Az államfő szerint a magyar, egységes értelmiségi hálózat fenntartásához az kell, hogy a humán- és a természettudományos értelmiség jobban és többet kommunikáljon egymással. Sólyom László a parlament Felsőházi termében rendezett ünnepi ülésen azt mondta, humántudósként némi irigységgel tekint a természettudósokra és a műszaki értelmiségre, a mindennapi életben ugyanis a műszaki színvonal a megbízhatóság és fejlettség mutatója.

"Teljes mértékben egyetértek a műszaki értelmiség ama követelésével, hogy a természettudományos tárgyakat az oktatás minden szintjén erősítsék meg. Ha nem megy senki matek- vagy fizikatanárnak, kitől és hol fognak a gyerekek annyit megtanulni, hogy felvételizhessenek műszaki egyetemre, és egyáltalán tanítani lehessen őket?" - tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Sólyom László bírálta az oktatási tárcát is, amiért az elutasította, hogy egy természettudományi tárgyból kötelezően érettségizni kelljen.

Mint mondta, ismeri az arra vonatkozó követeléseket, köztük 5 akadémiai osztály beadványát, hogy kötelező legyen egy természettudományi tárgyból érettségizni. "Olvastam a diákok választási szabadságára hivatkozó minisztériumi elutasítást. A természettudományi tárgyak ismerete nemcsak a jövendő mérnökök, műszakiak, orvosok, mezőgazdászok számára fontos. Jó természettudományi alapképzés nélkül a későbbi humán értelmiségi világképe fogyatékos marad, világa csonka lesz" - vélekedett.

Sólyom László szerint a műszaki kultúra nem élhet meg magas színvonalú szakképzés nélkül, ez azonban mindaddig nem valósul meg, amíg nem becsüljük meg a fizikai munkát. Az államfő kritikusan szólt a kutatásfejlesztésre fordítandó összegekről is. "Míg más országok a GDP-jük 3-4%-át fordítják K+F-re, mi az 1 százalékot nyaldossuk" - mondta a köztársasági elnök. Szerinte azonban ennél is fontosabb lenne a folyamatos innováció. Sólyom László úgy véli, a fejlesztések leállítása helyett épp a további fejlesztésekkel kellene válaszolni a válságra.