Egyszerre van békülés a katolikus-mohamedán és a katolikus-zsidó viszonyban- szögezte le az InfoRádiónak Tomka Miklós egyházszociológus, a PPKE-BTK tanára. Hozzátette: a pápa közel-keleti útján igyekszik közvetíteni a palesztinok és a zsidók között is.

Tomka Miklós kifejtette: a második vatikáni zsinat leszögezi: minden vallás sajátos út Istenhez. Erre a kijelentésre építve a német katolikus világiak központi bizottsága kiadott egy nyilatkozatot, amelyben arra kérnek, ne legyen térítés a zsidók között, hiszen a zsidóság a kereszténység idősebb testvére, és amúgy is önálló utat jelent Istenhez. Ezt azonban a regensburgi püspök és a Vatikán is visszautasította.

A katolikusok és a zsidók között több ügy is konfliktust váltott ki az utóbbi időben. Az egyik az egyház nagypénteki könyörgéseivel kapcsolatos. XVI. Benedek pápa ugyanis liberalizálta a zsinat előtti misekönyv, az úgynevezett "tridenti", vagy régi római liturgia szerinti misézést, kivéve a szent három napon, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a zsidókra vonatkozó könyörgés miatt, ami a "zsidók vakságáról" szólt, és amelyet azonban később azzal oldott fel, hogy megváltoztatta ezt a szöveget, így az egyház ilyenkor így könyörög:

"Imádkozzunk a zsidókért is. A mi Urunk, Istenünk világosítsa meg szívüket, hogy ismerjék fel Jézus Krisztust, minden ember Üdvözítőjét. Mindenható Örök Isten, Te, aki azt akarod, hogy minden ember üdvözöljön és eljusson az igazság megismerésére, add meg kegyesen, hogy belépve egyházad népeinek teljességébe, egész Izrael üdvözöljön. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen."

A zsidóság azonban ezt a szöveget is kedvezőtlenül fogadta. Ráadásul az is mérgezte a zsidó-katolikus kapcsolatokat, hogy az év elején feloldották négy tradicionalista püspök kiközösítését, akik közül azonban Robert Williamsonnak aznak látott világot a holokausztról szóló nyilatkozata, amelyben kétségbe vonta a széles körben elfogadott történelmi tényeket. Később az egyház tisztázta, hogy amíg ezt nem vonja vissza, addig nem viselhet pozíciót a püspök.

A harmadik neuralgikus pont XII. Piusz pápa megítélése, akinek folyamatban van a boldoggáavatási pere. Az egyház szerint XII. Piusz mindent megtett, amit megtehetett a zsidók megmentéséért a második világháború folyamán, Izrael szerint azonban tehetett volna többet is. A pápai út előtt még az is felmerült, hogy a Szentatya addig nem utazik Izraelbe, amíg a Jad Vashem intézetben el nem távolítják a XII. Piuszt gyalázó feliratokat.

A katolikusok azt mondják, hogy mindenkinek megvan a saját útja, de a katolikus egyház tanúságot tesz Jézus Krisztusról. Így az egyház folytatja azt, amit sokan térítésnek neveznek: hogy saját hitéről tanúságot tesz - szögezte le Tomka Miklós.