Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon lakóhelyet létesített uniós polgárok is szavazhatnak június 7-én, ha ezt kérik.

A 105 ezer külföldi közül a határidőig 5 601 kérte a névjegyzékbe vételét a helyi választási irodák vezetőitől, azaz a jegyzőktől. Az OVI legutóbbi összesítése szerint a több mint 5.000 jelentkezőből 2 424-en román állampolgárok, 1 369-en németek, 531-en szlovákok, 400-an lengyelek. Emellett például 166 brit, 127 olasz, 119 francia, 108 osztrák és 94 holland is jelentkezett, hogy Magyarországon kíván szavazni.

Jelentkezett továbbá 50 cseh, 35 belga, 34 bolgár, 31 svéd, 26 görög, 15 ír, 14 dán, 13 finn, 10 portugál, 9 spanyol, 7 észt, 5-5 litván és szlovén, 4 luxemburgi, 3 lett és 2 ciprusi is.

Az érintett 105 ezer érintett európai uniós állampolgárt márciusig tájékoztatta az Országos Választási Iroda arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson. 2004-ben 20-22 ezer értesítést küldött az OVI.

Az uniós országok választási szervei május 10-e és 20-a között kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik mely országban kérték névjegyzékbe vételüket; ilyenkor az anyaországban törlik a választót az ottani névjegyzékből. Így akarják megakadályozni, hogy valaki esetleg több helyen szavazzon.

Azoknak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós állampolgároknak, akiket a 2004-es EP-választáson nyilvántartásba vettek, most ezt nem kellett külön kérniük. Az OVI korábban levélben kérte őket, hogy jelezzék, ha ezúttal nem Magyarországon kívánnak szavazni. Akik ezt nem jelezték, de a szavazás napján mégis hazájukban adnák le voksukat, nem tehetik, mivel az említett időpontban, május 10-20. között az OVI is tájékoztatja a társszerveket, hogy szerepelnek a magyarországi névjegyzékben, tehát más uniós országban már nem szavazhatnak.