"Az a tapasztalatunk, hogy évente 4-5 ezer gyerek nem jelentkezik középfokú iskolákba, köztük azok, akik a 8. évfolyamot nem végezték el, de 16 évesek elmúltak és kikerültek az iskolából, mert nem tudják, hogy 18 éves lett a tankötelezettség" - ezt a Magyar Szülők Országos Egyesülete elnöke mondta a múlt héten az InfoRádiónak. Keszei Sándor hozzátette: össze kell vetni a beiratkozási adatokat a születésszámmal, így kiderülhet, hány gyereknek kellene lennie az oktatásban.

Az InfoRádió által megkérdezett szakemberek szerint a probléma az, hogy a jelenlegi statisztikák nem tudják mérni az iskolai lemorzsolódást, vagyis nem tudják követni például a diákok intézmények közötti váltását vagy a külföldi oktatásban való megjelenését - mondta a KSH osztályvezetője. Janák Katalin úgy fogalmazott: becsült adatról lehet szó, amely akár reális is lehet.
"Az Oktatási Minisztérium és különböző kutatási intézetek is végeztek kutatásokat a lemorzsolódásra vonatkozóan. Úgy tudom, hogy nagyságrendileg - természetesen az egyes intézményekben különböző mértékű - de hasonló eredmények jöttek ki, vagyis reális lehet ez az ötezres szám" - vélekedett.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség csak azokra vonatkozik, akik az 1998/99-es tanévben vagy azután kezdték meg tanulmányaikat. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László elmondta, hogy egy szakképesítés megszerzésével is megszűnhet a tanuló jogviszonya; sőt házasságkötés vagy gyermeke eltartása révén is nagykorúvá válik a törvény szerint az a fiatal, aki egyébként tanköteles korú lenne.

Vannak hibák a rendszerben

"Csak úgy eltűnni a rendszerből nem lehet. Volt már olyan tapasztalatunk, hogy egy iskola véletlenül megszüntetett egy tanulói jogviszonyt, pedig nem tehette volna meg, mert az a tankötelezettség végéig csak akkor szüntethető meg, ha van átvevő iskola. Illetve van olyan eset is, amikor a diák hoz egy papírt egy másik iskolától, hogy ott tanulói jogviszonyt fog létesíteni, aztán végül ez valahogy elmarad. Tehát vannak hibák a rendszerben" - ismerte el.

Hozzátette: a jegyzők kötelesek figyelemmel kísérni, hogy a tankötelezettségét mindenki teljesíti-e. Az InfoRádió megkérdezte a Jegyzők Országos Szövetsége elnökét, ám Bálint József is azt mondta, nem létezik ilyen összesített adatbázis.

A KSH figyelemmel kíséri azokat a 18-24 év közötti fiatalokat, akik korai iskolaelhagyónak számítanak, vagyis akik legfeljebb 8 évfolyamot végeztek el, és nem vesznek részt semmilyen képzésben. Az arány 2007-ben 11 százalék volt, ez körülbelül százezer főt jelent. Janák Katalin szerint ez nem számít rossznak, az EU átlag ugyanis 15 százalék.

Bakonyi László elmondta: az Oktatási Hivatal elkezdte gyűjteni az adatokat arról, miért szüntetik meg egy diák a tanuló jogviszonyát, ám hozzátette: eredmény legkorábban fél év múlva várható.