Az index.hu arról is ír, hogy gerillakampánnyal is idehajtja vásárolni az osztrákokat a Magyar Turizmus Zrt. A cég a Bank Austria egy felméréséből készült szórólapokkal lepte el Bécset, melyek szerint az euró vásárlóértéke (a forint gyengeségének is köszönhetően) 65 százalékkal magasabb Magyarországon, mint Ausztriában. A Bank Austria április 2-án publikálta friss "UrlaubsEuro" számítását, amelyből kiderül, hogy az osztrákok kedvelt úti céljai közül Magyarországon ér a legtöbbet az euró: 100 euró 65 százalékkal nagyobb vásárlóerőt képvisel hazánkban, mint Ausztriában. A Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviselete márciusban megkezdte a "Verdoppeltes Urlaubsbudget" (Nálunk pénze duplán számít) kampányát, amely az euró igen magas magyarországi vásárlóértékét állítja fókuszba. Az ennek megerősítéséről szóló BA táblázatot felhasználva most gerillakampányt is indítottak. Ennek keretében a Bank Austria kimutatását tartalmazó "vadplakátok" százai tűntek fel az elmúlt napokban Bécsben. Az osztrák főváros forgalmas pontjain mindenütt az euró magyarországi kiemelkedő vásárlóértékét szemléltető összehasonlító táblázatba botlanak a járókelők. Utcai eligazító táblákon, buszmegállókban, autók ablaktörlője alatt, fizető automatákon, telefonfülkékben, a becsületkasszás újságstandokon, falatozók környékén, kölcsönzős kerékpárokon és még számtalan más helyen tűnik fel a Magyarország elsőségét hirdető táblázat. Feltűnően sok étteremben, szállodában, kávéházban, szórakozóhelyen is "ottfelejtettek" a szórólapokból.

A Világgazdaság arról ír, hogy a bankok az adós mellett újabban a munkáltatót is górcső alá veszik Az egy évvel ezelőttinek a felére, 14,4 milliárd forintra csökkent februárban a kihelyezett személyi hitelek állománya. Ennek legfőbb oka, hogy a bankok szigorítottak a feltételeken, így sok, néhány hónapja még hitelképesnek számító adós ma már hiába kilincselne náluk. A banki feketelistán szereplőknek fedezet nélkül már sehol sincs hitel, de a makulátlan múltú adósoknak is a korábbinál magasabb jövedelmet és hosszabb munkaviszonyt kell igazolni. A hiteltanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy több bank az adós mellett a munkáltatót is górcső alá veszi, és ha köztehertartozása van, dolgozójának sem ad hitelt. A szigorúbb eljárást jelzi, hogy a kölcsön összege is csökkent. Ez többnyire csak a nettó jövedelem két-háromszorosa.

A Napi Gazdaság írása szerint fogynak a magánvállalkozók. Az első negyedévben több mint 12 600 vállalkozó adta vissza egyéni vállalkozói igazolványát, miközben csak alig több mint hétezer új igazolvány kiadására került sor, így az ezredforduló óta több mint nyolcvanezerrel csökkent a számuk. A z egyéni vállalkozók fele választhatta az alanyi adómentességet, nekik a jövedelme nem éri el az évi 4 millió forintot.

A Népszabadságban arról lehet olvasni, hogy a gyes és a gyed időtartamának csökkentése csak akkor kedvező intézkedés, ha emellett a kormány intenzív bölcsődeépítésbe kezd. Társadalomkutatók arról beszéltek a lapnak, hogy a családi pótlék befagyasztásának kárvallottjai egyértelműen a legszegényebbek. Tóth István György közgazdász-szociológus, a Tárki vezérigazgatója azt mondja, a Bajnai-csomag eddig ismert elemei előreláthatólag azokból a zsebekből vesznek ki, amelyekbe korábban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány beletett. A közgazdász-szociológus szerint az állam nemcsak a szociálpolitikában költekezik túl, hanem szinte mindenütt, ahol szerepet vállal. Ráadásul a költségvetésnek vannak a jóléti kiadásokon túl más nagy elosztórendszerei is - ilyenek az agrártámogatások, a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások -, ahol már bejelentettek elvonásokat, de hogy mennyit és pontosan honnan, nem tudni. A csomag eddig nyilvánosságra került intézkedéseiből elsősorban a készpénzes újraelosztás lakosságot érintő részei ismertek, azok is csak többé-kevésbé. Scharle Ágota, a Budapest Intézet tudományos főmunkatársa szerint ilyen helyzetben különösen nagy szükség van a részletes hatás-vizsgálatok készítésére és bemutatására. Lehetnek olyan családok, akiktől egyszerre több áldozatot követelnek: befagyasztják a családi pótlékukat, miközben elvonják a 13. havi illetményüket, és a jövőben távhőtámogatást sem kapnak.A Magyar Nemzet arról ír, hogy előzetes letartóztatásba helyezte a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság Dancs Mihályt, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) Borsod megyei elnökét. Azért döntött így a testület, mert Dancs Mihály mint vádlott, nem jelent meg a bíróság előtt, az új eljárásban kitűzött, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyó per tárgyalásán. A két tárgyalási nap egyikén sem vett részt, kórházi kezelésre hivatkozva. Erről azonban nem küldött igazolást, illetve a bíróság a híradásokból értesült, hogy máshol tartózkodott. Az RPM megyei elnökének előzetes letartóztatása az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

A Népszabadságban arról közöl írást, hogy negyven százalékkal kevesebb munkaadó vonult ki a Budapesti Műszaki Főiskola - idei börzeszezont megnyitó - minapi rendezvényére. A 32 cég a tavalyi 54-es számmal összehasonlítva mondható kevésnek, ami akkor kétezer felkínált állást jelentett. A visszaesésre számítottak a szervezők, akik így is elégedettek voltak, hiszen más intézményekkel ellentétben legalább meg tudták szervezni saját börzéjüket. A munkaerőpiac szűkülése a HVG állásvásárán is megmutatkozott: 67 vállalat 1650 állással jelent meg, ami a tavaly tavaszi 112 cég kínálta 3000 pozícióhoz képest hatalmas visszaesés, miközben a látogatók nyolcezer feletti száma rekordot döntött. A Budapesti Corvinus Egyetem múlt heti Karrier Expóján sem volt hiány álláskeresőből, de az ajánlatokból lényegesen szűkebb volt a felhozatal, mint korábban. A börze mérlege: száznál kevesebb kiállító mintegy 700 pozíciója, szakmai gyakorlati lehetősége, képzési programja, és mindössze 300 munkaerő-közvetítői ajánlat. Mindez negyedével kevesebb kiállító és feleannyi állás, mint tavaly ilyenkor.

Az index.hu írása szerint gyanús körülmények között hunyt el több hajléktalan egy észak-lengyelországi városban, az esetek valószínűleg összefüggésben állnak egy madárinfluenza elleni oltás kísérleteivel. Bíróság elé állítottak Lengyelországban kilenc egészségügyi dolgozót, akiket azzal vádolnak, hogy több száz, főként hajléktalan páciensen madárinfluenza elleni védőoltást teszteltek Grudziadz városában. Az egészségügyi dolgozók egy olyan madárinfluenza elleni oltással kísérleteztek, amely Lengyelországban be van tiltva. A pácienseknek azt mondták, hogy egy közönséges, emberi influenza elleni oltást kapnak. Az áldozatok többnyire hajléktalanok, akiket pár eurós fizetség fejében beszéltek rá az oltásokra. Egy helyi hajléktalanszállói igazgatója azt nyilatkozta a sajtónak, hogy tavaly gyanúsan megnőtt az elhalálozottak száma az intézményükben, és előfordulhat, hogy ez összefüggésben áll a kísérletekkel.