Az MSZP kongresszusa után a szabad demokraták országos tanácsa is támogatta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségét. A szocialista küldöttek 93 százaléka támogatta, hogy a jelenlegi gazdasági miniszter legyen a kormányfő, míg az SZDSZ-es testület kétharmada állt ki a politikus mellett. Fodor Gábor liberális pártelnök bejelentette: várják az új kormány névsorát és a részletes programot, és ha ezt elfogadhatónak ítélik, akkor a frakció megszavazza a parlamentben az új kabinetet. Korábban Bajnai Gordon a szocialisták tanácskozásán a válságkezelés és a gazdaság megerősítése mellett a munkahelyek, a családi otthonok és a devizahitelesek megvédését nevezte legfontosabb céljának. Hangsúlyozta, hogy a program eddig ismertetett elemei lesznek a legsúlyosabb lépések, amelyek a gazdaság élénkítését is szolgálják majd. Az MSZP kongresszusán Lendvai Ildikót választották meg pártelnöknek; az eddigi frakcióvezetőre a küldöttek 91 százaléka voksolt. Lendvai Ildikó, aki egyedüli jelölt volt az elnöki posztra, arról beszélt, hogy csak az együttműködésről szóló feltételekkel vállalta a felkérést.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a Bajnai Gordon vezetésével megalakuló új kabinet a Gyurcsány-kormány munkáját folytatja majd. Navracsics Tibor az InfoRádióban úgy vélte: sem új politikai stílust, sem új tartalmat nem jelent a mostani átalakulás. Hozzátette, hogy a Fidesz továbbra is csak az előrehozott választások megtartását tartaná legitimnek. Az MDF-es Herényi Károly úgy nyilatkozott: egy év túl hosszú csak válságkezelésre; ezért azt kérik Bajnai Gordontól, tegye lehetővé az őszi előre hozott választásokat.

Több tízezren, a szervezők szerint mintegy 200 ezren vettek részt a budapesti Hősök terén a Civil Összefogás Fórum által, az előre hozott választásokért meghirdetett tüntetésen. A demonstráció szervezői petíciót juttattak el a köztársasági elnöknek, amelyben előrehozott választásokat, a közélet tisztaságának helyreállítását, a közbiztonság megteremtését, a nemzeti jelképek tiszteletben tartását, a családok és a gyermeknevelés kiemelt megbecsülését, valamint a magyar föld és otthonok védelmét követelik. Makovecz Imre, az egyik főszervező azt mondta: ha nem lesz hatása a mostani demonstrációnak, akkor újabb megmozdulást szerveznek.A nukleáris leszerelés fontosságáról beszélt az amerikai elnök Prágában. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti tanácskozáson Barack Obama a Hradzsin téren tartott beszédében úgy fogalmazott: ennek érdekében Washington egy éven belül csúcstalálkozót tervez, és azt szeretnék, ha négy éven belül a világban található valamennyi nukleáris anyagot ellenőrzés alá lehetne vonni. Az amerikai elnök azt is közölte: eljött az ideje az atomfegyver-kísérletek betiltásának. Barack Obama szólt arról is, hogy támogatja az Egyesült Államok Törökország felvételét az Európai Unióba. Mint mondta: egy ilyen döntés fontos jelzés volna a 70 milliós muzulmán országnak. Az amerikai elnök beszéde előtt nem sokkal a Vencel téren a Csehországba tervezett amerikai radarállomás ellenzői tiltakozó nagygyűlést tartottak. Prágai programja után Barack Obama kétnapos látogatásra Törökországba utazott.

Alaptalannak nevezte az észak-koreai műhold sikeres fellövéséről és Föld körüli pályára állításáról szóló phenjani híreket az amerikai hadsereg. Washingtoni tájékoztatás szerint az eszköz a Csendes-óceánba zuhant és ezt erősítette meg a dél-koreai védelmi minisztérium is. A hivatalos észak-koreai hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a hajnalban indított rakétával sikeresen pályára állították a távközlési műholdat. Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea úgy véli: Phenjan valójában a ballisztikus rakétát akarta kipróbálni, amellyel korábbi jelentések alapján képes lehet elérni az Egyesült Államok területét.

Dániában lemondott Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök, azután, hogy a NATO-tagállamok vezetői tegnap őt választották a szövetség következő főtitkárának. Az 56 éves jobb-közép kormányfőt - általános várakozás szerint - Lars Lokke Rasmussen eddigi pénzügyminiszter váltja. A két politikus csak névrokona egymásnak.

Közös fellépést vár az Európai Uniótól és az afrikai országoktól az embercsempészés elleni küzdelemben a katolikus egyházfő. XVI. Benedek virágvasárnapi miséjén a Vatikánban emlékeztetett arra: a világgazdasági válság a korábbinál is több embert kényszerít bizonytalan, sok esetben tragédiával végződő utazásra. A pápa hangsúlyozta: a probléma megoldására hatékony humanitárius intézkedésekre is szükség van. XVI. Benedek emellett sürgette, hogy minél előbb valamennyi érintett ország írja alá a kazettás bombák betiltásáról szóló nemzetközi egyezményt.