Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Kikből nem lett eddig miniszterelnök?

Gyurcsány Ferenc múlt hét szombaton jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, ha az MSZP talál helyette egy másik személyt, aki elvállalja az ország vezetését. A váratlan bejelentés percétől kezdve már számtalan név merült fel - komolyan és komolytalanul. Az inforadio.hu összegyűjtötte, eddig milyen nevek röppentek fel és kik nem lettek miniszterelnökök.

Gyurcsány Ferenc a március 21-i MSZP-kongresszuson új kormányfő jelölését javasolta, és azt mondta: a pártelnök, a választmány elnöke és a frakcióvezető válassza ki és nevezze meg az új jelöltet. A Gyurcsány-utód keresése egy hete zajlik, eredménytelenül. Pedig a váratlan bejelentés után nem sokkal Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője még magabiztosan azt nyilatkozta, hogy párton belüli és párton kívüli miniszterelnök-jelöltre is van forgatókönyve az MSZP-nek, egy valamit azonban kizárt: hogy Bokros Lajos szóba jöhet.

Karsai József szocialista országgyűlési képviselő dobott be először két nevet, akiket esélyeseknek tartott arra, hogy elfoglalják Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki székét: Gráf József agrárminiszter, valamint Kiss Péter kancelláriaminiszter - mind a két politikus népszerű az MSZP-sek berkein belül. De még aznap felröppent Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési tárcavezető neve, sőt, Lendvai Ildikó kijelentése ellenére Bokros Lajos személye is.

Vasárnap újabb nevekkel bővült a szóba jöhető jelöltek listája: Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnök, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője, valamint Békesi László egykori pénzügyminiszter, aki részt vett a Reformszövetség programjának kidolgozásában. A szocialista párt azonban hivatalosan akkor még nem nevezett meg senkit, csak tovább fokozták a bizonytalanságot és a találgatások körét, Kiss Péter például azt mondta, nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz az új kormányfő.

Simor András hamar kiszállt a "versenyből", mivel hétfőn bejelentette: ha az MSZP részéről felkérés érkezne, vállalja el a miniszterelnökséget, nemet mondana.

Az új nevek között felbukkant egy újabb egykori jegybankelnöké, nevezetesen Bod Péter Ákosé, sőt, a Corvinus Egyetem rektora, Mészáros Tamás is szerepelt a percről-percre változó hírek között mint lehetséges kormányfő-jelölt, de először merült fel Glatz Ferenc akadémikus és Kovács László adóügyi uniós biztos neve is.

A hivatalos jelölt jelöltek, akikből nem lett semmi

Három nappal Gyurcsány Ferenc bejelentése után úgy tűnt, három névre szűkült a jelöltek köre, a távozni kívánó kormányfő ugyanis kedd este bejelentette: Surányi Görggyel, Glatz Ferenccel, valamint a GKI vezérigazgatójával, Vértes Andrással állnak az SZDSZ elé. Sokáig úgy tűnt, Surányi lehet a befutó (az SZDSZ is őt támogatta), ám a volt jegybankelnök feltétele, miszerint a Fidesz támogatására is szükség van, nem teljesült, így visszamondta a jelöltséget.

Újra kezdődött tehát a jelöltpóker: az MSZP zárt ajtók mögött tárgyalt, az SZDSZ várta a telefonokat az új nevekkel, a kiszivárgott hírek pedig pörögtek a sajtóban. Surányi nemje után így került a képbe Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja, Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője, Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke, Pongrácz Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese, valamint Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke - ők azonban még a hivatalos felkérés előtt kikosarazták a kormányt.

Az MSZP ekkor azt ígérte: van jelöltjük, akikkel komolyan tudnak tárgyalni a szabad demokratákkal, ám később kiderült, hogy Takács János, az Electrolux Magyarország vezetője nem nyerte el az SZDSZ tetszését.

A kör bezárult

Egy héttel azután, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, az MSZP új, széles körben támogatott kormányfő keresésébe kezd, a párt egy helyben topog: hivatalos jelölt nincs, sőt újra a korábban felmerült szakemberek és politikusok nevei kerültek vissza a kalapba. A Népszabadság lehetségesnek tartja még Molnár Csaba energiaügyi miniszter jelölését is - ő mindenesetre új név az eddig felmerültek között.

Összességében tehát egy hét alatt húsz névről lehetett hallani, de közülük csak öt (Surányi György, Glatz Ferenc, Vértes András, Takács János és Bokros Lajos) hivatalosan.

Szerző: Benke Ágnes

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×