Két alkotmányjogász szerint is ellentétes a magyar alkotmány szellemével az, ha a miniszterelnök maga kezdeményez konstruktív bizalmatlansági indítványt. Lövétei István az InfoRádióban azt mondta: a távozás normális módja a lemondás lenne.

A szakértő kiemelte: az indítványt az országgyűlési képviselők 1/5-ének kell benyújtania a házelnöknek úgy, hogy azon már az új kormányfő neve is szerepeljen. A kezdeményezés ettől konstruktív, hiszen így nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy az ország kormányfő, így kormány nélkül marad.

1989 óta valódi konstruktív bizalmatlansági indítványra még nem került sor, bár Medgyessy Péter idején már kilátásba helyezték. Ezt az akkori miniszterelnök azzal védte ki, hogy nem várta meg az indítvány benyújtását, hanem lemondott, és utat engedett annak a lehetőségnek, hogy a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet nevezze ki kormányfőnek.

Most minden bizonnyal ennek nem akar lehetőséget adni a jelenleg még hivatalában lévő miniszterelnök, a jelölés jogát így nem az államfő, hanem pártja kezébe adja.

Az alkotmányjogász hozzátette, a bizalmatlansági indítvány hosszú folyamat: először is az elkövetkező két hétben az MSZP-nek egy olyan személyt kell keresnie Gyurcsány Ferenc helyére, akit a képviselők többsége is elfogad. Ha az indítványt sikerül benyújtani, három napon belül nem lehet a szavazást lebonyolítani.

Ha sikerül megválasztani az új miniszterelnököt, meg kell neveznie a miniszterjelöltjeit, akiket a parlamenti bizottságoknak is meg kel hallgatniuk, végül pedig az államfő kinevezi őket és leteszik az esküt. Ezek után az új kormánynak egy új kormányprogramot kell összeállítania és elfogadtatnia a parlamenttel, csak ezután indulhat az érdemi munka - mondta az alkotmányjogász, aki szerint lehet, hogy ez néhány hét alatt lezajlik, de az is elképzelhető, hogy hónapokat vesz igénybe az új kormány felállása.

Nem erre találták ki

A távirati iroda által megkérdezett Gulyás Gergely alkotmányjogász arra mutatott rá, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem erre a helyzetre került a magyar alkotmányba. A miniszterelnöknek csak két lehetősége van az alkotmány szerint: lemond vagy bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen. A lehetőségek között azonban nem szerepel, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a miniszterelnök - mondta Gulyás Gergely.

Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével valójában lemondott, de jogilag "más technikát szeretne alkalmazni" annak érdekében, hogy az államfőt "kikapcsolhassák" a folyamatból - hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Arra a kérdésre, hogy országgyűlési képviselőként kezdeményezheti-e Gyurcsány Ferenc a konstruktív bizalmatlansági indítványt, Gulyás Gergely azt mondta: a két tisztség nem választható külön.

Alkotmánybírósági állásfoglalás születhet, ha a kormányfő mégis aláírja a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló dokumentumot maga ellen. Az alkotmánybírósági állásfoglalás azonban nem valószínű, hogy visszamenőleg megsemmisíti majd az új miniszterelnök mandátumát - mutatott rá.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán. Politológusok és szakértők ennek alapján úgy vélik, hogy ez a gyakorlatban konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezését jelenti.