Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Török: Orbán beszéde meglepő visszatérés a politikai realitáshoz

Orbán Viktor nem a politikai ellenfelének, hanem a széles társadalomnak szánta évértékelő beszédét, ezért nem beszélt nyíltan előrehozott választásról - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Giró-Szász András politikai elemző. Török Gábor politológus úgy fogalmazott: a mostani évértékelés "visszatérés volt a politikai realitáshoz", lépés az őszinte beszéd irányába.

Giró-Szász András szerint Orbán ugyan konkrétan nem beszélt előrehozott választásról, de az elhangzott a beszédében, hogy a szocialisták minél tovább húzzák a kormányzást, az agóniát, annál mélyebbre fognak zuhanni. Mivel a beszédet alapvetően a széles társadalomnak szánta, a szocialistáknak szánt üzenetet elrejtette a szövegben, nem ez volt a hangsúlyos.

Török Gábor úgy látja, hogy a Fidesz politikai stratégiája egyfajta bújócskára épül, a párt megpróbálja távol tartani magát a tartalmi vitáktól, ami néha furcsa válaszokat eredményez. Ehhez képest Orbán beszéde meglepő visszatérést jelent a politikai normalitáshoz, realitáshoz: egyrészt nem szólt semmilyen előrehozott választásokról, szakértői kormányról, másrészt hosszan beszélt arról, hogy a válság kívülről érkezett, és kimondta azt, hogy még a reformkommunistákkal is volt egy olyan konszenzus, hogy a jóléti intézkedéseket nem lehet hitelből finanszírozni. Török szerint ez egy lépés az őszinte beszéd irányába. A politológus szerint azt a Fidesz is látja, hogy feltehetően a parlament feloszlatására nem fog sor kerülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×