Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Katona Kálmán szerint a választmány nem fogja támogatni Bokrost

Szombaton szavaz az MDF országos választmányának ülése a párt EP-listájáról. Katona Kálmán szerint a választmány nem fogja támogatni a Bokros vezette listát. Az ülésen részt vesz és felszólal Boross Péter is.

Megkezdődött az MDF országos választmányának ülése szombat délelőtt, melyen a küldöttek a párt EP-listájáról szavaznak.

Katona Kálmán, az MDF országgyűlési képviselője az ülés előtt arra a kérdésre, hogy a választmányi tagok megszavazzák-e a listát, úgy fogalmazott, nem szeretne jósolni, majd hozzátette: véleménye szerint nem fogják.

A politikus arra a kérdésre, hogy kilép-e a frakcióból, ha a választmány elfogadja a Bokros Lajos által vezetett listát, közölte: "nem vagyok én olyan kapkodós, mindenre aludni szoktam egyet". Hozzátette: abszolút optimista, a küldöttek bölcsességében bízik.

Thaisz Miklós, az IDF alelnöke az ülés előtt újságíróknak azt mondta, az Ifjúsági Demokrata Fórum nem támogatja az MDF elnöksége által előterjesztett listát, és ő maga fel is szólal majd a választmány előtt, hogy ezen álláspontját kifejtse.

A választmányi ülésre Boross Péter is eljött, és az MTI úgy tudja, ő is felszólal majd a tagok előtt.

Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője, elnökségi tag azt mondta, bármi legyen is a választmány döntése, az MDF-nek holnaptól azért kell küzdenie, hogy minimum egy képviselőt az Európai Parlamentbe juttasson.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×