Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

SZDSZ: Orbán mérsékelt hangon beszélt, de sajnálatos, hogy erős államot akar

Alapvetően mérsékelt hangvételű volt Orbán Viktor országértékelő beszéde, amely mögött nyilván az a politikai számítás állt, hogy ne csak egy szűk támogatói táborhoz, hanem szélesebb közönséghez szóljon - reagált Szent-Iványi István, az SZDSZ országos tanácsának elnöke a Fidesz-elnök országértékelőjére pénteken.

A liberális politikus szerint ez a mérsékelt hangvétel a jelenlegi feszült helyzetben pozitívumként értékelhető, hiszen nem lett volna jó, ha szélsőséges vagy radikális hangnemet üt meg a legnagyobb ellenzéki párt elnöke.

Szent-Iványi István ugyanakkor hangsúlyozta: Orbán Viktor nagyon hosszan beszélt, de nagyon kevés konkrétumot mondott. Különösen feltűnő, hogy a két legsúlyosabb problémával, a gazdasági válsággal és a társadalmi megosztottsággal, illetve a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban semmilyen konkrét megoldási javaslata nem volt - fűzte hozzá.

Az új irány, amelyet Orbán Viktor ajánl, az SZDSZ országos tanácsának elnöke szerint nem új, hanem nagyon is régi: egy klasszikus államelvű megoldás erős állammal, állami beavatkozással. Ez már megbukott egyszer - mondta, megjegyezve: Orbán Viktor is úgy kezdte politikai pályafutását, hogy ezt akarta meghaladni, leépíteni.

"Sajnálatos, hogy ehhez kíván visszatérni" - vélekedett Szent-Iványi István.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×