Az európai parlamenti választási listák véglegessé váltak, a nagy meglepetést a szocialisták és az MDF listája keltette. Giró-Szász András politikai elemző szerint ezzel körvonalazódtak a stratégiák. Az MDF-nél például az, hogy Bokros Lajos, és Habsburg György jelölésével új választókat akarnak megszólítani, elsősorban pragmatikus alapon, a gazdasági válságot érdemben kezelni kívánó választókat céloznak meg.

A jelölésük mögött meghúzódó másodlagos stratégia azonban már messzebb mutat - közölte az elemző, aki Török Gáborhoz hasonlóan szintén elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialisták, a szabad demokraták és az MDF-esek végül egy választási közösséget alkossanak.

Rámutatott arra is: azon a klasszikus MDF-szavazók jelentős része, akik a '90-es évek elején a pártra szavaztak és akik szembekerültek a Bokros Lajos által képviselt politikával, már nem az MDF politikai táborában helyezkedik el, ezért náluk sokkal kevésbé érződik ez a disszonancia. De az is látható volt, hogy a döntés és annak kommunikálása nem volt kellőképpen előkészítve, ezért az a párton belül is megosztottságot eredményezett.

Mint mondta, a nagy pártok esetében nem az uniós kérdésekről folyik majd a kampány, hanem a belpolitikai törésvonalak mentén zajlik majd, a kicsik azonban ezen a harctéren nem tudnak labdába rúgni, ezért ők "újabb piacokat keresnek". Az MDF olyat, amelyen a válságkezelést próbálja meglovagolni, a kormány tehetetlenségét, valamint azt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt programja nem ismert.

Az SZDSZ szintén beleáll a Reformszövetség programjába, ugyanakkor egyértelműben megpróbálja újraaktivizálni azt a liberális szavazótömeget, amely eddig is besegítette őt a különböző parlamentekbe.

Giró-Szász András szerint a legnagyobb ellenzéki párt könnyen képes lesz aktivizálni saját szavazótáborát, ezzel szemben, ha a másik három parlamenti párt önmagában vág neki a választásoknak, nagyon nehéz dolguk lesz a mozgósítással.

De más politikai helyzet alakulhat ki, ha a három párt egy egységbe tömörítheti a szavazóbázisát. főleg, mert új alapon fogalmazhatják meg az üzeneteiket.

És mi történik akkor, ha valamelyik párt nem jut vagy nem elegendő mandátumhoz jut? Az elemző szerint ez a két kis pártnál fordulhat elő. Nyugat-Európában ilyenkor természetes a tisztújítás, de nem ezek a legfontosabb következményei a magyar belpolitikára egy ilyen eredménynek.

Ha a két kis párt nem tud mandátumot szerezni, akkor az egyértelműen meghatározza az általuk elérhető eredményt a 2010-es választásokon. Ha pedig a szocialisták nem kapnak hatnál vagy hétnél több mandátumot, akkor az náluk is belső átalakulást eredményezhet.