Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Gyurcsány csomagjával kezdődik a tavaszi ülésszak

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évindító beszédével és Bácskai János fideszes képviselő mandátumigazolásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A kormányfő a gazdaságélénkítő program részleteit ismerteti.

A hétfői parlamenti ülés kezdetén mandátumigazolás után leteszi a képviselői esküt Bácskai János. A fideszes képviselő nyerte a ferencvárosi időközi választást, amelyet Gegesy Ferenc SZDSZ-es képviselő lemondása miatt írtak ki.

Gyurcsány ötödször indítja az évet

Gyurcsány Ferenc ötödik évindító beszédében az adó-, a szociális-, és foglalkoztatási rendszer átalakítását ismerteti. Erre a felszólalás időtartamától függően reagálhatnak 5-5, vagy 8-8 percben a frakciók. A kormányszóvivő vasárnap azt mondta, a miniszterelnök a program irányához és a nagyságrendjéhez ragaszkodik, de az intézkedések még formálhatók a pénteken folytatódó egyeztetéseken.

A miniszterelnök ígérete szerint az átalakítások az elmúlt húsz év legátfogóbb reformjai lesznek. A pártelnök-kormányfő a hétvégén formális szavazást kért a javaslatcsomagról, amely egyhangú támogatást kapott az MSZP elnökségétől, frakciójától és a kormány tagjaitól is.

A csomag legnagyobb részét képező adóátalakítás néhány pont kivételével úgy fog lezajlani, ahogy arról korábban elsőként az Index beszámolt. Az eredeti elképzeléshez képest különbség, hogy mégsem változik a munkáltatók által a munkavállaló után fizetendő havi 1950 forintos eho (korábban 5100 forintra tornászták volna fel júliustól). A másik eltérés, hogy 6 helyett 5 százalékponttal csökkent
 a munkáltatók által fizetett összes járulék.

Emelkedő kulcsok és sávhatárok

Már idén júliustól az alsó szja-kulcs 18-ról 19 százalékra nő, ám a határa évi 1,7 millió forintról 2,2 millióra, majd jövő januártól 3 millióra tolódik ki. A felső kulcs a mai 36 helyett 38 százalékos lesz, és megszűnik a szolidaritási adóként elhíresült magánszemélyek különadója. Szintén a személyi jövedelemadót érintő lépés, hogy jövőre a kormány elhatározása szerint megszűnnek az adómentes juttatások, benne egyebek mellett az üdülési csekk, étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás.

A jövedéki adóemelés átlagosan 5-7 százalékos lesz a három fő termékcsoportnál, vagyis az alkoholoknál, üzemanyagnál, cigarettánál. A munkahelymegtartást, illetve -teremtést segíti a már említett 5 százalékpontos járuléklefaragás, ám idén csak a minimálbér duplájáig lesz ez érvényben, jövőre már általános lesz a járulékcsökkentés.

Az áfa normál kulcsa már júliustól 20-ról 23 százalékra nő. A társasági adó is 19 százalék lesz januártól a mai 16 helyett, és szélesebb alapra vetik ki ezt a nagyobb adóterhet, miközben a céges különadó megszűnik. A jövedéki adóemelés átlagosan 5-7 százalékos lesz a három fő termékcsoportnál, vagyis az alkoholoknál, üzemanyagnál, cigarettánál.

Nyugdíjkorhatár-emelés

A tervek között az is szerepel, hogy 2016-tól 2024-ig, azaz nyolc év alatt a mai 62 évről 65 évre emelné fokozatosan a nyugdíjkorhatárt, úgy, hogy az évente négy hónappal lenne magasabb. A nyugdíjat érintő változás az is, hogy 2010-től a 13. havi nyugdíj beépülne a járandóságba, az újonnan nyugdíjba lépők pedig már nem kapnák meg ezt a juttatást.

Megadóztatják a gyest és a gyedet

A családi pótlékot, a gyest és a gyedet is felbruttósítják, és teszik adóterhet nem viselő járandósággá, így ezeket a megemelt juttatásokat lényegében 19 százalékos adóval sújtják - aminek eredményeként az alacsony jövedelműek egy fillérrel sem járnak rosszabbul a mai állapothoz képest, ám az átlagbér felett keresők nettó módon már kénytelenek lesznek valamennyi juttatásról lemondani.

A gyednél változás lesz, hogy fél év helyett ezentúl legalább egy éves biztosítotti viszony kell a terhesség előtt a gyedre való jogosultsághoz, és azt ugyanolyan hosszú ideig - de legfeljebb két évig - kapja az érintett, amilyen hosszú ideig fennállt a terhesség előtt a biztosítotti jogviszony.Az interpellációk, azonnali kérdések, kérdések után, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, egyenként választja meg az Országgyűlés a Költségvetési Tanács három tagját.

Az új testület elnöki posztjára jelölt Kopits György, illetve a tanács tagjainak jelölt Török Ádám és Oblath Gábor is egyhangú támogatást kapott a költségvetési bizottságban.

A tanács tagjainak eskütétele után dönt a parlament a köztársasági elnök által tavaly decemberben megfontolásra visszaküldött, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosításáról.

A házelnök által javasolt napirendben szerepel az állami vagyonról szóló törvényjavaslat Répássy Róbert (Fidesz) által kezdeményezett módosításának tárgyalása is, ám kérdéses, hogy valóban megkezdődik-e a vita. A javaslat általános vitára bocsátását ugyanis a költségvetési bizottság többsége, az MSZP és az SZDSZ szavazataival, nem támogatta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 14. 12:10
×
×