Hogyan jutott idáig a világ és Magyarország? Hogyan lehetne kilábalni a bajból? Hogyan alakítja majd át a mostani válság a világot? Ilyen kérdéseket tesz fel a megszólítottaknak a Münchhausen báró kerestetik című kötet, amelynek alcíme így szól: Mit kezdjünk a nagy magyar válsággal? Hankiss Elemér és Heltai Péter, a kötet szerkesztői mintegy 80 ismert magyar közgazdászt, üzletembert, egyetemi tanárt, közéleti szereplőt kértek fel, hogy fejtse ki gondolatait a fenti kérdésekről. Wermer András válasza például egy hosszú és izgalmas mű, amely leginkább a szabadvers és az elbeszélés vegyülete.

Csák János

Csák János érdekes fordulattal kezdi esszéjében a választ, szerinte ugyanis nincs válság. Mint írja, Magyarország a nyugati világ része, a nyugati világ pedig ilyen: "lehet viszontagságos és nyomorúságos, de lehet tartalmas és zömében boldog is." Csák 2000-ben egyszerre volt a Matáv pénzügyi igazgatója, a Westel 900 Mobil Távközlési Rt. igazgatóságának elnöke és a MOL elnöke. Más szempontból sem átlagos figura, csúcsmenedzserként műfordítói szerepben is debütált, továbbá gyakran beszélt vonzódásáról az irodalomhoz és a szociológiához.

Nem meglepő tehát, hogy a válságról írt élvezetes esszéjében az antik görögöktől kezdve Shakespeare-en keresztül Max Weberig többen megfordulnak. Természetesen a kultúrhistóriai szépségek mellett kapunk közgazdaságtant is, de nagyon érthető formában. A szerző lerántja a leplet az amerikai jelzáloghitelezés irracionális jellemzőiről, bepillantást engedve "az álvalóság mögötti valóságba".

A válság átvészelésére adott receptje érdekes, de megszívelendő. Csák János szerint itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy végre kellő figyelmet fordítsunk az élet egyedi adományaira, vagyis a körülöttünk élő nőkre. "Közülük is elsőként Édesanyánkra, Nagymamáinkra, Feleségünkre, lánytestvéreinkre, leányainkra, és nőismerőseinkre. Ha velük szeretetteljesen és jól bánunk, akkor valószínűbb, hogy férfi rokonainkkal és ismerőseinkkel is boldogulunk. Töltsünk minél több időt családunk és gyerekeink körében, mert ez az egyetlen módja annak, hogy utódaink a család értékeinek tudatában ismerjék meg és alakítsák ki saját világukat."

Hernádi Zsolt

A MOL elnök-vezérigazgatója kifejti: "A nagy gazdasági válságok, a depressziók alapvetően mindig arra vezethetőek vissza, hogy sokan elhiszik, a piacok csak egy irányba, mégpedig mindig felfelé változhatnak." Amíg csak néhányan spekulálnak, nincs baj, de ha népmozgalommá válik, akkor jön a a válság. "De mi nem vagyunk Amerika" - nyugtatja meg a könyv magyar olvasóit Hernádi Zsolt.

Mint minden válságból, előbb-utóbb ebből is kimászik majd a világ, és vele Magyarország is - jósolja Hernádi. Egy azonban biztos, a mostani krízis után ugyanolyan mértékű paradigma-váltásra, látásmód-korrekcióra kényszerül a világ, mint a szeptember 11-i merényletek után. Ha ennek eredményeként visszatérünk végre néhány alapvető etikai normához, akkor már elmondhatjuk, más (esetleg jobb) lett az életünk.

Chikán Attila

A korábbi gazdasági miniszter szerint szinte mindenki fújja, mit kellene csinálni most, a válság idején, még sincs, aki hozzákezdene. Csökkenteni kellene a parlamenti képviselők számát, át kellene alakítani a nyugdíjrendszert... - a leckét mindenki tudja, de a politikai osztály képtelen a "kamikaze" lépésekre. "Talán két kamikaze-kormány kellene egymás után" - vizionál Chikán Attila. De ha egy sem terem, hogyan lenne kettő...?

De nincs minden veszve, mégiscsak mi választjuk a politikusokat - emlékeztet a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábbi rektora.

"Nehéz évek várnak ránk, nincs alapunk arra, hogy gyors, pozitív változásokban reménykedjünk. Bízni abban lehet, hogy egy új szellemű új generáció (van ilyen!) 'megforgatja a világot'. Ja, hogy ez már volt? Talán most sikerül..." - fejezi be rövid, de igen tartalmas esszéjét vérbeli tanáremberhez híven örökké optimistán Chikán Attila.