Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
316.57
bux:
146688.57
2026. július 31. péntek Oszkár

Kevesebb hálapénzt adunk

Tavaly átlagosan havi 4300 forintot költöttek a betegek hálapénzre - derült ki egy felmérésből. Szerencsés Dóra vezető kutató elmondta: nem csökken a vényköteles gyógyszerek súlya, és egyre több pénzt fordítanak az emberek magánorvosokra és természetgyógyászokra. Utóbbi magyarázhatja a hálapénz mértékének csökkenését.

A webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. felméréséből kiderül: nagyságrendileg havonta fejenként 4300 forint hálapénzt adnak a betegek az orvosoknak - ez négy-ötszáz forinttal kevesebb annál, mint amennyit 2007-ben mértek. Az InfoRádiónak nyilatkozó vezető kutató szerint aki eddig is adott hálapénzt, az nem hagyott fel ezzel a szokásával, azok viszont, akik nem éltek a paraszolvencia eszközével, később sem adtak pénzt orvosuknak.

Szerencsés Dóra szerint a hálapénz csökkenésének egyik oka lehet az, hogy a páciensek anyagi lehetőségei beszűkültek, tehát nem elsősorban a kormányzat paraszolvenciát visszaszorító próbálkozásaival magyarázható a jelenség.

A kutató úgy véli: a hálapénz ma már rutinszerű, szokássá vált jelenség. A betegek elvárják a gyógyulásukat elősegítő szolgáltatási színvonalat, de sok esetben ezt a hálapénz átnyújtása ellenére sem kapják meg. A betegek egy része muszájnak, egy szükséges rossznak tartja, hogy a kezelés végén pénzt adjanak orvosuknak - véli Szerencsés Dóra.

A felmérésből az is kiderült, hogy a felnőtt lakosság 82 százaléka költ vényköteles gyógyszerekre, fejenként havonta átlagosan 8400 forintot - ez a teljes egészségügyi kiadások közel kétharmadát teszi ki. A kutató hozzátette: a vényköteles gyógyszerek súlya tovább növekedett, csakúgy, mint a magánorvosi kiadások és a természetgyógyászatra fordított összeg. Szerencsés Dóra szerint ez is magyarázza a hálapénz összegének kis mértékű csökkenését.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.

Paks leáll: át kell kapcsolnunk magunkat

A Duna alacsony vízállása miatt a következő napokban elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, fontos lesz takarékosan bánni a villamosenergiával. Mit tehetnek a háztartások? Erről kérdezte az InfoRádió Perger Andrást, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogram-vezetőjét.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Súlyosbodik a válság: energiakrízis alakult ki Magyarországon, sorra teszik a bejelentéseket a cégek

Súlyosbodik a válság: energiakrízis alakult ki Magyarországon, sorra teszik a bejelentéseket a cégek

Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának köszönhetően Magyarországra rendkívül súlyos aszály köszönöntött rá a nyár második felére. A folyók vízhozama történelmi mélységbe süllyedt, ami egyszerre súlyosbítja a mezőgazdasági helyzetet és energiakrízishez vezetett, mivel az ország legfontosabb erőműve, Paks hamarosan teljesen leállhat. A következő napokban újabb hosszan tartó, rendkívül forró időszak köszönt be, ami tovább nehezíti a helyzetet. A tudósításunk percről percre követi a legfrissebb eseményeket az időjárásról és az emiatt kialakult krízisről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×