Feltehetőleg a pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami két ponttal alacsonyabb az októberben mértnél. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán három százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.

Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor három százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Ezzel párhuzamosan hat százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27 százalék), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott (21, illetve 5 százalék).

Az MSZP a válság "nyertese"

Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a Fidesz támogatottsága, a mostani vizsgálat eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték négy százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél.

Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó. Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövidtávon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre.

Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, az novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség egy százalékát.

Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez három százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés itt is főként a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, addig most 52 százalék az arányuk.Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (37 százalék). Az SZDSZ és az MDF is három százalékon áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye.

Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (25 százalék), mint az MSZP szavazói (10 százalék).

A pártválasztásukban bizonytalanok 69 százaléka alkot negatív véleményt az kormány tevékenységéről, és 75 százalékuk az ellenzékéről. Nem változott a jelenlegi kormány hatalmon maradását pártolók aránya (39 százalék), de míg októberben - hosszú idő óta először - nem voltak többen a kormányváltást akarók, novemberben ismét többen lettek a Gyurcsány-kabinet menesztését szorgalmazók (44 százalék - +4 százalékpont).

Politikai, hatalmi forgatókönyvek

Szokásos öt politikai forgatókönyvet felsoroló kérdés esetében, a múlt havi eredményekhez képest, némileg csökkent azoknak a válaszolóknak a részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, de MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni a jövőben is (28 százalék, ami három százalékpontos csökkenést jelent).

Ezzel együtt is többen választják ez utóbbi két lehetőséget, mint a Fidesz számára kedvező opciók egyikét, azaz, hogy Fidesz kormány vezesse az országot Orbán Viktorral vagy nélküle (24 százalék, egy százalékpontos csökkenés). Továbbra is igen jelentős, és a múlt hónaphoz képest tovább növekedett azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (36 százalék).

Nincs különbség a két nagy párt vezetőjének támogatói tábora között. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a válaszolók 32-32 százaléka tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra (+3 százalékpont). A bizonytalanok körében ez az arány 42 százalékos.

Milyen legyen a kormány?

Novemberben a kérdezettek 37 százaléka vélte az ország szempontjából kockázatosabbnak az ellenzék kormányra jutását, és 35 százalék a jelenlegi kormány megtartását.

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül változatlanul az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41 százalék, nem változott), de továbbra is valamivel többen vannak (változatlanul 43 százalék), akik azt szeretnék, hogy valamilyen formában az MSZP kormányozzon tovább.

Ezen belül az SZDSZ visszatérése a koalícióba - Gyurcsánnyal vagy nélküle - hasonlóan népszerű opció (22 százalék, két százalékpontos csökkenés), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (21 százalék - +3 százalékpont).

Tovább növekedett és immár szilárd többséget képez azok tábora, akik szerint az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni (56 százalék - +4 százalékpont), ezzel ellentétesen pedig 34 százalék vélekedik (-2 százalékpont).