A rend alatt ez esetben stabil normarendszert, kiszámíthatóan működő államot értünk - a rendetlenség ennek ellentéte. A kutatók azt állítják, hogy ahhoz a rendetlenségérzéshez, ami Magyarországon érzékelhető, az államszervezet, működési zavaraival meghatározó módon járul hozzá.

Ennek oka, hogy a magyar állam mint jóléti szolgáltató rendszer működik, erős pályafüggőségben. Működésének hatékonysága alacsony, a társadalmi problémákra nem válaszol, hanem normarögtönzésekkel és állandó átszervezésekkel válaszol a kihívásokra - szerepel a kutatás konklúziói között.

Határozott trend a felelősség hárítása is. Ez újratermeli a rendetlenségérzetet és mivel a folyamatban a leggyengébb elemek válnak vesztessé, mint a közegészségügy vagy az oktatás, mindez az emberekben erősíti az elégedetlenséget és hozzájárul ahhoz, hogy maguk is normaszegőkké váljanak - mondta a Jogtudományi Intézet munkatársa. Uitz Renáta hangsúlyozta: az állam is normasértő.

"A jogszabályok ki nem kényszerítésében egyébként az állam cinkossága a társadalmi szereplőkkel együtt értelmezhető csupán. És nem szabad azt elfelejteni, hogy az állam az egyik legnagyobb szabályszegő ezen a piacon" - fogalmazott a szakember.

A kutatók megállapítása szerint az állam tekintélye és legitimitása a közfelfogásban kétes. A változáshoz, az állam bizalomszerzéséhez a kis lépések politikája vezethet el. "Óvatos ajánlásaik" között szerepel többek között, hogy a döntéshozatalba vonják be a valódi érintetteket, az állandó reformok helyett legyen valamilyen intézményi stabilitás, és váljon átláthatóvá az állam működése.