Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

Csaba László: Nem bíznak a kormányban a befektetők

A befektetők nem bíznak a kormányban, sem a javulásban - jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász. Hozzátette, a mostani válság annyiban más, mint a korábbiak, hogy azok nem érintették a nemzetgazdaságokat, és nem jártak a reálgazdaság visszaesésével.

Pénzügyi megrázkódtatásról, az angol kifejezés fordításával "leolvadásról" van szó a jelenlegi világválság esetében - jelentette ki az InfoRádióban Csaba László közgazdász.

Az Aréna vendége kifejtette: általában tíz-tizenegy évente figyelhető meg, hogy a pénzpiac túllendül, túlságosan magasak a jegyzések, és ezt ki kell igazítani, mert nincs annyi jövedelemtermelő képesség a papírokban összesen, mint amennyit a tőzsdei jegyzés mutatna. Mindez a tőzsde 20-25 százalékos visszaesésével jár, amelyben többen tönkremennek, néhány cég kidől, majd az egész kezdődik elölről.

Amikor egy papír elveszti értékének a negyedét, de megmarad a jövedelemtermelő képessége, akkor alulértékeltté, és ezzel - mint az OTP vagy a MOL - befektetési célponttá válik. Ilyenkor szokott megtörténni az, ami ellenséges fölvásárlásnak hívnak.

Eddig az ilyen pénzügyi leolvadások nem érintették a nemzetgazdaságokat - tette hozzá Csaba László. Hosszú ideje beszélnek arról, hogy recesszió, visszaesés várható. Ez azt jelenti, hogy amerikai terminológia szerint kettő, európai szerint négy egymást követő negyedévben a gazdaság egészében visszaesés figyelhető meg.

A professzor emlékeztetett: ehhez képest az Egyesült Államok gazdaságában folyamatosan 2 százalékos növekedés volt megfigyelhető a legutóbbi negyedévig, de még akkor is pozitív mérleggel zártak.

Mint mondta, az Európai Unióban is pozitívak a számok, azaz meglepő módon, az eddigi tapasztalattal ellentétben a pénzügyi szektor megrázkódtatása nem járt együtt a reálgazdaság visszaesésével.

Nincs bizalom

Az Aréna vendége szerint a befektetők nem bíznak a kormányban és abban sem, hogy egy gyenge megítélésű, nyitott országban rövid időn belül jelentős javulás mehet végbe. Ezért most azok veszik a részvényeket, akik úgy gondolják, hogy elértük a mélypontot.

Az egyik legnagyobb amerikai befektető pénteken közölt egy cikket a New York Timesban, ami arról szólt, hogy akkor kell részvényeket venni, amikor azok olcsók, így ő nekilátott a bevásárlásnak. Itthon viszont láthatóan nincs sok ilyen befektető - fejtette ki a közgazdász.

Arra is figyelmeztetett: a mélységes bizalmatlanság jele, hogy az OTP kereskedését föl kellett függeszteni. Csak a bank vezetésének ellenfelei azok, akik szorgalmasan próbálják fölvásárolni az OTP papírjait. Emiatt a vezetés ugyanilyen szorgalmasan versenybe szállt velük, ezért van remény arra, hogy nem omlik össze az árfolyam - fejtegette a professzor.

Csaba László kijelentette: egy korábbi rossz helyzet még rosszabbá vált, és erre nem vagyunk felkészülve. Azok az eszközök, amelyekkel a többi ország kormánya élni tud - bejelentéseket tesznek, programokat hirdetnek -, itthon nem működnek.

A világ pénzügyi rendszere nagy biztosító hálóként fogja föl a megrázkódtatásokat, ha ebből a hálóból egy-egy szem kiesik, a háló azért megmarad - vélekedett Csaba László.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 8. 10:13
×
×