A szakemberek közölték: a kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a szakszerű libatömés nem káros a víziszárnyasok egészségére, fájdalmat a libáknak nem okoz, a libatömést tehát lehet úgy végezni, hogy az ne jelentsen állatkínzást. Hozzátették: a libatömés miatt megnagyobbodott máj bizonyíthatóan nem jelent szenvedést az állatnak.

A kutatók a kényszertömés kifejezést hangulatkeltőnek és félrevezetőnek tartják, noha elismerik, hogy a kívülálló számára a libatömés furcsa látvány. A tevékenységet tüzetesen és szakszerűen megvizsgálva azonban nem állatkínzás - szögezték le.

A szakemberek kiemelték: a liba számára a táplálék felvétele a töméskor ugyan nem önkéntes, de a nyitott csőrön át a táplálék akadálytalanul jut a nyelőcsőbe, elsősorban a lágy szájpadlás fajra jellemző hiánya miatt. A tömött és nem tömött liba összehasonlító bonctani vizsgálatával megállapítható, hogy a tömőcső egészségkárosodást nem okoz - fűzték hozzá.

Az állatorvosok megjegyezték: a tömés során az állat testhelyzete, a tömőcső hossza és a rövid bejuttatási idő is azt a célt szolgálja, hogy a légutakba ne jusson takarmány a tömés során.

Hozzátették: a tömés csak másodpercekig tart, ami az állatok számára legfeljebb enyhén zavaró körülmény, különösebb jelentőséggel nem bír. A tömés fájdalommentességét támasztja alá az is, hogy a tömést megelőzően az állat nem fél, nem mutat menekülési reakciókat.

A sajtótájékoztatón elhangozott, a magyar állatorvosok vizsgálati eredményeiket külföldi kollégáiknak is eljuttatják, széles körben publikálják azokat.

A vizsgálat előzménye, hogy a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kampányt indított a magyar liba- és kacsatömés ellen, ami a magyar Baromfi Terméktanács elnöke szerint mintegy kétmilliárd forint kárt okoz az idén a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszélyeztet.

Gergely Zsófia, a Négy Mancs állatvédő szervezet programvezetője reagálásban utalt arra, hogy nem lehet véletlen, hogy 14 európai országban ezt a kényszeretetési módot betiltották.