Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Rudas Imre: Nem szükségesek a nagyon rossz hallgatók

Nem tervezi a tandíj bevezetését a Magyar Rektori Konferencia, mert tiszteletben tartják a tavaszi népszavazás eredményét - mondta az InfoRádiónak a testület elnöke. Rudas Imre hozzátette: javaslatuk arról szól, hogy nagyobb legyen az átjárhatóság a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés között.

A Magyar Rektori Konferencia tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és sem nyíltan, sem pedig burkoltan nem kívánja bevezetni a tandíjat - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a testület elnöke.

Rudas Imre hangsúlyozta: jónak tartják azt, hogy szeptembertől a rendszer 15 százalékban átjárható lesz, vagyis a legrosszabbul teljesítő hallgatók az államilag finanszírozott rendszerből átkerülhetnek a költségtérítésesbe, míg a legjobb tanulóknak esélyük lesz a fizetés helyett az államilag finanszírozott képzésben folytatni tanulmányaikat.

A konferencia elnöke úgy véli: nagy problémát jelent az, hogy túl nagy a különbség a két finanszírozási rendszer között. Amíg valaki ugyanis ingyen tanul, a másik hallgató félévenként 150-160 ezer, vagy netán milliós nagyságrendű összeget is kifizet.

A Rektori Konferencia azt javasolja, hogy lépcsősebbé kell tenni az államilag finanszírozott és a költségtérítéses rendszer közötti átmenetet. Az elnök hangsúlyozta: nem több pénzt kell bevonni a rendszerbe, hanem el kell érni, hogy a rossz tanulók viseljék a költségeket.

Rudas Imre úgy véli: ennek nem az lesz az eredménye, hogy több hallgató fog majd költségtérítést fizetni, hiszen az államilag finaszírozott létszám adott, annak csökkentését nem tervezik.

A Rektori Konferencia elnöke szerint a hallgatók jobb anyagi helyzetbe kerülhetnek, és könnyebben tudják elvégezni a tanulmányaikat, míg a tanulók egy része kikerülhet a rendszerből.

A minőség érdekében amúgy sem szükségesek a nagyon rossz tanulók - fogalmazott.

Hangsúlyozta: egyetlen intézmény sem engedheti meg magának, hogy mesterségesen magasan tartsa a hallgatói létszámot a minőség rovására, vagyis nem teheti meg azt, hogy valakit csak azért tartson bent a rendszerben, hogy megkapja érte a normatívát.

Rudas Imre szerint a munkaerőpiac visszajelez, és mindegyik felsőoktatási intézmény szeretné elkerülni, hogy ne fogadják el diplomáját a munkaerőt kereső cégek.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×