Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Egyházi kórházak hátrányos megkülönböztetése?

Az egyházi kórházak szerint hátrányos megkülönböztetés éri őket, mivel ugyanazért a közszolgálati feladatért kevesebb pénzt kapnak, mint az állami gyógyító intézmények. Az Egészségügyi Minisztérium nem ismeri el a kifogás jogosságát.

Többszáz millió forintos veszteségre panaszkodnak az egyházi fenntartású kórházak vezetői. Azt mondják kevesebb állami támogatást kapnak, mint a közkórházak, holott ők is állami feladatokat látnak el, területi ellátási kötelezettségük van.

Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója arról beszélt az InfoRádióban, hogy az egyházi kórházakban nem dolgoznak közalkalmazottak, így azok nem kapnak 13. havi fizetést, és az 5 százalékos ágazati béremelésre sincs az intézményben fedezet.

Mi nem tudunk bért emelni a kollégáknak, akik egyébként is nyomott bért kapnak - mondta Velkey György. Ezt azért tartják fontosnak sérelmezni, mert a korábbi szabályok, rendeletek ezzel ellentétes tartalmúak.

Az egyházi kórházak kifogásainak jogosságát elismerte a korábbi egészségügyi vezetés. A jelenlegi azonban vitatja azt. Vojnik Mária, a tárca államtitkára az InfoRádió kérdésére azt mondta: a közfeladatok ellátása után mindegyik kórház ugyanannyi pénzt kap az egészségbiztosítótól.

Az egyházi kórházak dolgozói nem tartoznak a közalkalmazotti besorolás alá, ezért nem érinti őket a plusz személyi juttatás - mondta Vojnik Mária. Az egyházi kórházaknak, mint minden tulajdonosnak joguk van eltérni a közalkalmazotti bértáblától és joguk van 13. havi fizetést adni - tette hozzá.

Az egyházi kórházak vezetői egyöntetűen azt szeretnék, ha hosszútávon fenntartható finanszírozási rendszert dolgozna ki a kormány.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×