A Népszabadság arról ír, hogy zavarok várhatók a szőlőpiacon. Nem elég, hogy a sokszor országos kiterjedésű jégeső a nyár derekán több helyen idő előtt szüretelt, és ahol a termés megmaradt, ott kiemelkedően gondos - épp ezért a speciális szerek miatt drága - művelést igényel a szőlő, különben a betegségek teszik tönkre a maradékot. Nem véletlen tehát, hogy a termelők még csak megjósolni sem merik a termés mennyiségét és minőségét, tehát egyelőre azt sem lehet tudni, milyen lesz az idei bor.

Tovább rontja a helyzetet, hogy felszámolás alá került a mátraaljai borvidék egyik legjelentősebb felvásárlója, a Szőlőskert Borászati és Hűtőipari Zrt. Az sem jó hír az északi régióban, hogy az Egervin az idén nem fog jelentős mennyiségű szőlőt felvásárolni. Ráadásul a legfrissebb adatok szerint már évi 260 ezer hektoliter bort importálunk a honi túlkínálat ellenére. Ebből 120 ezer hektó olyan olcsó olasz bor, ami még itthon is csak műanyag csomagolásban forgalmazható.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy drámaian, háromezer tankönyvvel szűkölt az idei tanévre a kínálat, a kiadók tíz százaléka pedig kiszorult a piacról. A válsághelyzet oka a még Magyar Bálint által bevezetett tankönyvrendelet, amelynek értelmében több száz millió forintért oldalanként kellett átíratni az alsós tankönyveket. A kiadók szerint az oktatási minisztérium azért sarcolta meg őket, mert így akarja lesöpörni a konkurenciát a Hiller-tárca háttérintézményeként működő, szintén tankönyveket gyártó Sulinova Kht. útjából.

Az Index.hu arról ír, hogy a nemzetközi hipermarket-láncok további erősödése valószínűleg kiszorítja a magyar piacról a kisebb hazai üzleteket. A PriceWaterhouseCoopers üzleti tanácsadó cég és a Budapesti Corvinus Egyetem közös tanulmánya szerint a sajátmárkás termékek további erősödése várható minden bolttípusban. Némi kivételt a specializált boltok, elsősorban a drogériák jelentenek, amelyeknél a hangsúly továbbra is a márkás termékeken lesz, mivel számukra recesszió esetén is ezek, és a magas szolgáltatási színvonal jelenti a versenyelőny forrását.

A diszkontok tűnnek a legkevésbé kiszolgáltatottnak a bizonytalan gazdasági környezetben, mivel a leginkább árérzékeny vásárlókat célozzák meg, és várhatóan tovább növelik piaci részesedésüket.

A Világgazdaság arról ír, hogy az adóreformról szóló őszi viták és alkuk részévé válik az örökösödési illeték ügye, erről a kezdeti egyetértés ellenére a nyár elején nem született megállapodás a pártok között. Az MDF eredeti indítványát nem támogatja az MSZP, s nem nyilatkozott a Fidesz későbbi javaslatáról sem - ugyanakkor sajátja nincs. Európában az enyhítés a trend, Ausztriában augusztus 1-jétől megszűnt ez az illeték, s Cipruson, Svédországban, Lettországban és Litvániában sem kell fizetni ilyen terhet.

A Napi Gazdaságban az olvasható, hogy még tart a benzinkúthiány a friss sztrádák mentén. Várhatóan csak ősszel készülnek el a tervezett töltőállomások a tempósan épülő M7-es mentén, Siófok után a 138., a 167., a 193. és a 227. kilométernél is lehet majd tankolni. Három helyen már februárban meghirdették a győztest: Balatonlellén és Zalakomárnál a MOL, Balatonkeresztúron a Schell működteti majd a kutakat. A Becsehelyre tervezett kút esetében a pályázatokat június elején bontották fel.

Három éve nem volt ilyen drága a forint hitel - számol be a Portfolio.hu. Az idén tavaszi magyar jegybanki kamatemelések miatt bő hároméves csúcsra emelkedett júniusban a forintalapú lakáshitelek éves átlagos hitelköltsége, miközben az éles piaci verseny és a gyengélkedő vásárlási hajlandóság miatt a fogyasztási kölcsönök terhe kezdi megközelíteni a svájci frankalapú konstrukciókét - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A statisztika arra is rávilágít, hogy a súlyos amerikai jelzáloghitel piaci problémák ellenére Magyarországon továbbra is igen erős az új jelzáloghitel szerződések összege, köszönhetően a frankalapú kölcsönök töretlen népszerűségének.