Kiss Ernő nyugalmazott altábornagy magát is hivatali visszaéléssel vádolja, amikor azt állítja, hogy 1996-ban Horn Gyula akkori miniszterelnök leállított egy nyomozást, amely Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára ellen folyt - mondta az országos rendőrfőkapitány az InfoRádió Aréna című műsorában.

Bencze József hozzátette: azt a dossziét, amelyre Kiss Ernő hivatkozott a hvg.hu-nak adott interjúban, az elmúlt évben nyilvánosságra hozták az olajügyek kapcsán, de nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek bűncselekményt alapoztak volna meg, ráadásul az ügyet annak idején is további intézkedés nélkül zárták le.

Kiss Ernőnek meg kell tudnia védeni az állítását, a rendőrségnek ezzel kapcsolatban most nincs tennivalója. A bűncselekmény, a hivatali visszaélés, ha egyáltalán megtörtént, már elévült - tette hozzá az országos rendőrfőkapitány.

A nyugalmazott altábornagy - véli Bencze József - jól megfontolt szándékkal tette ezt az állítást, számítva arra, hogy jogi úton is felteszik neki a kérdést, mire alapozza szavait. "Erre egyébként meglehetnek a megoldások, mert az ügy tisztázása mindenkinek érdeke" - fűzte hozzá.

Működik a zéró tolerancia

Az ittas vezetőkkel szembeni zéró tolerancia bevezetése óta közel négyezer vezetői engedélyt vontak be a rendőrök a közúti ellenőrzések során; a gyakorlat komoly visszatartó erő - mondta az országos rendőrfőkapitány.

Bencze József szerint a pontrendszer szigorítása is szükséges volt, így a szabálytalankodó sofőrök sokkal hamarabb jutnak el a kritikus pontszámhatárig. Jelenleg mintegy félmillió közlekedőnek vannak büntetőpontjai - jegyezte meg az altábornagy.

Emelkedett a helyszínen kiszabható bírság maximuma is, májustól pedig életbe lépett az objektív felelősség gyakorlata. Mindezek együtt - a folyamatos rendőri akciókkal kiegészülve - a közúti baleseti statisztikák javulását hozta.

Az objektív felelősségről szólva az országos rendőrfőkapitány elmondta: az üzembentartóra, akinek járművével a szabálytalanságot elkövették, legfeljebb 300 ezer forintos bírságot szabhatnak ki.

A hatóság nem az ő szabálysértési felelősségét bírálja el: közigazgatási eljárás keretében üzembentartói felelősség alapján büntetik a meg. Ilyen ügyekben május elseje 74 ezernél is több határozat született, és közel 3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki - fűzte hozzá Bencze József.