Infostart.hu
eur:
359.21
usd:
308.3
bux:
132426.66
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást az üzleti biztosítóktól

Elrendelte a népszavazást a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerről az Országgyűlés.

Az Albert házaspár kezdeményezését támogató több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette.

A kérdés - amely mögé felsorakozott a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".

Ha az ügyben senki nem fordul az Alkotmánybírósághoz, vagy a testület elutasítja a beadványokat, Sólyom László köztársasági elnök akár egy szeptemberi időpontra is kiírhatja a népszavazást.

A jogszabály jelentős részét már hatályon kívül helyezték

A kérdésfeltevés eredeti célja az Országgyűlés által már hatályon kívül helyezett pénztártörvény megsemmisítése volt. Egy decemberben elfogadott jogszabály értelmében a parlament a népszavazás után három évig nem hozhat annak eredményével ellentétes törvényt.

A sokak által vitatott, a korábbi koalíciós pártok képviselői szerint jelentős kompromisszumokkal megszületett jogszabályt elsőként tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. A köztársasági elnök a törvényt elsőként nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a Háznak. Februárban az akkori kormánykoalíció szintén igennel voksolt, Sólyom László pedig a jogszabály második elfogadása után, ahogy azt a vonatkozó törvény előírja, már aláírta azt.

A törvény kapcsán a többi mellett az a kifogás merült fel, hogy a magántőke bevonásával csorbulhat a betegek érdeke, az állam ugyanis a pénztárakban csak 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna, a 49 százalék magánbefektetők kezébe került volna. A szakmai és civil szervezetek a tőkekivonás, a minőségromlás veszélyét látták a törvényben, és azt is kifogásként hozták fel, hogy annak elfogadását nem előzte meg kellő társadalmi vita.

A március 9-ei, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott és a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozó népszavazás után az MSZP és az SZDSZ ismét tárgyalni kezdett a már hatályba lépett pénztártörvényről. A vita előbb Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi miniszter menesztéséhez, majd koalíciós szakadáshoz vezetett. Az új egészségügyi miniszter, Székely Tamás május 8-án jelentette be, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezését javasolja a miniszterelnöknek.

Címlapról ajánljuk

Megjelent a Magyar Közlönyben a lista, hogy a Tisza-kormány miket fog sürgősen kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Az új kormány első rendeletei azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: megkezdődött az átadás-átvétel, Pintér Sándor vizsgálatot kért maga ellen

Kormányalakítás: megkezdődött az átadás-átvétel, Pintér Sándor vizsgálatot kért maga ellen

Május 13-ától hivatalosan is átvette az ország vezetését a Magyar Péter vezette Tisza-kormány, amely első, éjjelbe nyúló ülését az aszályra hivatkozva is Ópusztaszeren tartotta. Csütörtök délután megkezdődött az átadás-átvétel utolsó fázisa is. A volt kormány irányítói átadták posztjukat az újonnan megalakult Tisza-vezetésnek. Ruszin-Szendi Romulusz 10 új szabadnapot jelentett be az állománynak, és más nagy bejelentéseket is tett a minisztériumi munka kezdetéről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×