Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
330.91
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Göncz a Benes-dekrétumokról: nem pénzügyi kártérítést akar Magyarország

Nem pénzügyi kártérítést akar kiharcolni Magyarország a Benes-dekrétumok ügyében - mondta a külügyminiszter. Göncz Kinga a Hospodárské Noviny című cseh napilapnak adott interjújában hangsúlyozta: a kormány csak azt szeretné, ha Szlovákia elismerné, hogy a II. világháború után, az elfogadhatatlan kollektív bűnösség elve alapján vétlen emberek szenvedtek.

A magyar diplomácia vezetője elmondta: a Benes-dekrétumok nagy része a csehszlovák, illetve a szlovák államiság kérdését érinti, és ezt Budapest elfogadja, mert tudja, hogy ez Szlovákia számára nagyon fontos.

Göncz Kinga hozzátette: a dekrétumok között azonban van egy kis rész, amely a kollektív bűnösségről és a magyarok kollektív megbüntetéséről szól, és ennek alapján üldöztek el embereket Szlovákiából, illetve a második világháború után más módon büntették meg őket.

A tárcavezető emlékezetett arra, hogy a magyarok számára ez nagyon fájdalmas tapasztalat, amely mintegy százezer családot érint.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

Az orosz bankok elkezdhetnek legálisan kriptózni, a nemzetközi fizetéseknél lesz ennek nagy haszna

A nemrégiben elfogadott új kriptovaluta-törvény nyomán a jövő év során komoly piaci részesedést szerezhetnek a külkereskedelmi ügyletekben a belföldön kibocsátott, rubelalapú stablecoinok – nyilatkozta a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank egyik felső vezetője a Reuters hírügynökségnek. A nyugati szankciók miatt a hagyományos devizák használatából kiszoruló orosz vállalatok egyre inkább a digitális fizetőeszközök felé fordulnak nemzetközi tranzakcióik lebonyolításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×