A párt elnöke hozzátette: személye nem tabukérdés, ezért annak kell vezetnie a szocialista pártot, akiben a legtöbb esélyt látják, hogy ezt sikerrel csinálja.

A miniszterelnök-pártelnök hozzátette: akkor távozna, ha a pártja erre kéri vagy ha úgy érezné, a körülmények figyelembe vételével túl sok kompromisszumra kényszerülne.

Úgy fogalmazott, hogy erős a legitimációja, ezt nem kell kéthetente, havonta megerősíteni. Szerinte az elnökség ezt azért sem akarta, mert félt például attól a téves értelmezéstől, hogy "bizonytalankodásból" ajánlják fel a lemondásukat.

Bevett gyakorlat a kisebbségi kormányzás

Arra a felvetésre, hogy miért tudott most miniszterelnök maradni, úgy válaszolt: azt érzi, hogy minden gond, baj, erény, eredmény mellett azt gondolják, neki van a legtöbb esélye ezt a politikát sikerre vinni.

A miniszterelnök spekulációnak nevezte, hogy az MSZDP szakítani akarna az MSZP-vel. Elmondta: hétfőn egyeztetett a párt elnökével, Kapolyi Lászlóval, és megegyeztek abban: a két pártnak úgy kell támogatnia egymást, hogy az MSZDP ne az MSZP rovására erősödjön.

A miniszterelnök szerint bevett gyakorlat a világban a kisebbségi kormányzás. MSZP elnöke emlékeztetett: az SZDSZ azt mondta, minden fontos, reformértékű javaslatot támogat, az MDF pedig eddig is támogatott minden olyan előterjesztést, amivel egyetértett, így a kisebbségi irányítás reális lehetőség a következő választásokig.

Változna a felsőoktatás

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a Rektori Konferenciával egyeztet a felsőoktatási rendszer átalakításáról a kormány.

A miniszterelnök elmondta: a jelenlegi javaslat szerint az első évben minden jelentkező az államilag finanszírozott képzésre kerülne be az egyetemekre, de a tanulmányi eredmények alapján a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a rendszerben, a többi diák pedig az önköltséges képzésbe kerülne át.

Hozzátette: a két rendszer között minden évben megmaradna az átjárhatóság.

Emelkedne a nyugdíjkorhatár

A kormányfő beszélt arról is: a kabinet elképzelései között szerepel az is, hogy a következő évtized végétől, tíz év alatt 62-rol 65 évre emelkedjen a nyugdíjkorhatár, míg a három évre járó anyasági ellátás összegét két év alatt kapják meg a jogosultak, ha ezt választják.