Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Veszélyben Tokaj világörökségi címe - lapszemle

Veszélyben van Tokaj világörökségi címe - írja a Magyar Nemzet. Az UNESCO párizsi központja megbízásából készített jelentés indokoltnak tartja a világörökségi területre tervezett szerencsi szalmaégető erőmű építésének felfüggesztését. Lapszemle.

A Népszabadságból kiderül, hogy még egyetlen szerződést sem írtak alá a budapesti Kossuth tér rendezéséről, bár egymilliárd forintot már elkülönítettel erre a célra. Csúszhat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium átalakítása is. Az Országház előtti park 2010 előtt már biztos nem újul meg, írja a lap.

A Parlament előtti tér közparkosításának ötlete a 2006-os őszi tüntetések után merült fel a politikai vezetőkben. A tervet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Rogán Antal, a V. kerület fideszes polgármestere is támogatta.

A Magyar Nemzet szerint veszélyben van Tokaj világörökségi címe. Az UNESCO párizsi központja megbízásából készített jelentés indokoltnak tartja a világörökségi területre tervezett szerencsi szalmaégető erőmű építésének felfüggesztését. A hőerőmű ugyanis káros hatással lehet a világörökségi terület egyetemes értékeire.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Szerencs önkormányzata jogellenesen engedélyezte a beruházónak az építkezést, amely mögött Hujber Ottó szocialista kötődésű vállalkozó áll.

Az Index.hu internetes portál interjút közöl Heinczinger Istvánnal, a MÁV vezérigazgatójával. Azt mondta, hiába sztrájkolnak, sem a tíz százalékos követelésből, sem a nettó 250 ezer forintból nem látnak egy fillért sem a vasutasok.

A MÁV vezérigazgatója szeretné végre megértetni vasutasaival, hogy vállalati kultúrát kell váltani: ha valaki hibázik, el kell vinnie a balhét, nem pedig szőnyeg alá söpörni a problémát középvezetői szinten. Az önállóvá váló leányvállalatokra nem akarja rákényszeríteni tulajdonosként, hogy a MÁV-tól és egymástól vásároljanak szolgáltatásokat, ha az nem racionális, csoportszinten kell nézni a gazdaságosságot

A Napi Gazdaság cikkéből megtudható, hogy az állampapír-piaci bizonytalanságok nyomán növekedő kamatkiadások ellenére a pénzügyi tárca jó tízmilliárd forinttal, 1099 milliárdra csökkentette az év végi államháztartási deficitprognócisát. Eközben a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a minél előbbi euró bevezetéshez nem elég a bevételek növelése, ahhoz a strukturális reformokat is végre kell hajtani.

A Világgazdaság arról ír, hogy a gazdasági forgalom számára is szükséges lenne egy hagyatéki eljárási törvény, amely hatékonyabbá tenné az örökölt üzletrészek átadását. Egyre többen vannak azok, akik koruk miatt, vagy hozzáértés híján nem tudnak mit kezdeni üzleti hagyatékukkal. A lap hozzáfűzi, fontos lenne a végrendeleti végrehajtó jogintézményének bevezetése is.

A portfolio.hu a jegybank szakértőinek írását közli. Eszerint a magyar állam régiós összevetésben nagyon magas kiadási szinttel és jelentős egyensúlyhiánnyal jellemezhető. A szakirodalom nem egységes annak megítélésében, hogy van-e az államháztartásnak optimális mérete, és ha igen, mekkora. Az államháztartás mérete, amelyet általában a kiadások, ritkábban a bevételek nagyságával mérnek, nagymértékben függ a társadalmi berendezkedéstől, illetve az állami szerepvállalás, feladatkörök egyes országokban optimálisnak tartott mértékétől.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×