Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Zsanett-ügy: az ügyész pénzbüntetést kért

A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa előtt az ügyész pénzbüntetést, a védelem felmentést indítványozott a Múzeum körúti erőszak néven ismertté vált ügyben kötelességszegéssel és hivatali visszaéléssel vádolt rendőrök büntetőperében. Elsőfokon várhatóan pénteken hoznak ítéletet.

A katonai ügyészség vádja szerint a három zászlós és két őrmester tavaly május 4-én engedély nélkül hagyta el szolgálati helyét, amikor hazakísérték az okmányokkal nem rendelkező fiatal lányt.

A vádhatóság képviselője szerint hárman hivatali visszaélést is elkövettek, mert a papírok hiánya ellenére nem szabtak ki bírságot.

A védők a rendőrök felmentését kérték, mert indoklásuk szerint védenceik legfeljebb fegyelmi vétséget követtek el.

E. Zsanett a vádirattal szemben azt állítja, voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök.

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azután került nyilvánosságra, hogy a lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték és ketten megerőszakolták a másik három rendor jelenlétében.

Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×