Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

MSZP: szükség van az egészségbiztosítási törvény finomítására

Az MSZP-frakció szerint szükség van az egészségbiztosítási törvény finomítására - mondta Varju László, az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden késő este a képviselőcsoport informális budapesti ülése után, amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.

Egy dologban állapodtunk meg a végére, egészen biztos, hogy az egészségbiztosítási törvény finomítására van szükség, de nem vonjuk vissza - jelentette ki a kormánypárti politikus a négy és félórás ülés után.

Varju László arra a kérdésre, milyen irányú módosításokat képzelnek el, nem kívánt részleteket közölni, mivel - mint mondta - nagyon sokféle elképzelés van.

Egy másik kérdésre, miszerint mi lesz a magánbefektetőkkel, a frakcióvezető-helyettes közölte: "a finomítás kategóriájába ez is beletartozik". Személyes véleményét tolmácsolva elmondta: korábban azon az állásponton volt, hogy legyenek magánbefektetők, de az új helyzetet értékelni kell.

Arra a kérdésre, miért kell a törvényt újranyitni, Varju László azt mondta: még nem nyitották újra, de a március 9-i népszavazás olyan helyzetet teremtett, hogy érdemes lenne újból megfontolni a törvényt. A politikus közölte: a döntést a március 29-i országos pártértekezleten hozzák meg.

Mint mondta, a frakcióülésen nyugodt értékelés keretében tekintették át a legfontosabb ügyeket.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×