Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Kóka a koalíció felmondásával fenyeget

A koalíció felmondásával fenyegetett az SZDSZ elnöke, mert a szocialisták körében egyre többen érvelnek a februárban elfogadott egészségbiztosítási törvény visszavonása vagy elhalasztása mellett.

Kóka János az Indexnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: ha nincs reform, nincs értelme tovább a koalíciónak.

Az SZDSZ elnöke kiemelte: ha a kormány elbizonytalanodna a reformokban, az helyrehozhatatlan károkat okozna. "Ha a Fidesz újabb népszavazást kezdeményez az egészségügy ellen, fel kell venni a kesztyűt és meg kell nyerni a referendumot" - mondta a liberálisok elnöke az Indexnek.

Kóka János úgy gondolja, hogy minden kritikában van jogos elem, és tanulniuk kell a 3 millió igenből, illetve erőt meríteniük a 700 ezer nemből.

Az internetes lap szerint SZDSZ-es körökben ugyanakkor a kilépés és a koalícióban maradás esélyét jelenleg 50-50 százalékra taksálják. Az Indexnek név nélkül nyilatkozó párttag azt mondta, hogy teljesen értelmetlen és következetlen lenne néhány héttel az egészségbiztosítási törvény elfogadása után visszacsinálni. Ez nem bizonyítana mást, mint hogy a szocialisták az elvesztett népszavazás után egész egyszerűen "belecsináltak a gatyájukba" - idézett pártbeli véleményeket a politikus.

Az SZDSZ-es párttag arról beszélt, hogy az SZDSZ-nek most valamilyen megoldást kellene találnia az egy évvel ezelőtti elnökválasztást befeketítő csalási botrány feloldására.

Már nem akkora az egység?

A kormány és a kormánypárti politikusok korábban szinte egyöntetűen támogatták a több pénztáras rendszert, kétszer is megszavazták az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt; ma azonban már nincs ekkora egység.

A népszavazás után megváltozott a befektetői kedv is, igaz az előtte sem volt túl élénk. Az InfoRádióban a Patika Egészségpénztár vezetője, Lukács Marianna korábban azt mondta: a nagy magyarországi biztosítók - a referendum eredménye miatt - tartanak a jövőbeni egészségpénztárak 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészének megvásárlásától.

Új kockázatot hozott a népszavazás is, hiszen annak eredményéből kitűnik: az emberek valamit elutasítottak, félnek a változásoktól, bizalmatlanok - közölte Lukács Marianna, aki szerint emiatt a pénztárak nem lesznek képesek ügyfeleket, munkavállalókat, szolgáltatókat maguk mellé állítani.

Lesz-e változás?

A szabad demokrata egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes szerint értékelni kell a népszavazás utáni helyzetet.

Sokan gondolkodnak koalíciós körökön belül különböző megoldásokon, hiszen a befektetés szempontjából nehéz helyzetbe hozta Magyarországot a népszavazás eredménye - közölte az egészségügyi tárca vezetője.

Az egészségbiztosítási törvény átalakítását a szocialisták is akarják. Lendvai lldikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a stop.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy az egészségbiztosítási pénztárakat nemcsak többségi, hanem teljes állami tulajdonban kell tartani.

A szocialisták országgyűlési frakcióvezetője hozzátette: senkinek sem érdeke, hogy a népszavazás kezdeményezői által teremtett politikai kockázatot az ország fizesse meg azzal, hogy rossz feltételekkel, áron alul engedi be a befektetőket.

Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus az InfoRádióban azt mondta: a jogszabály módosításáról gondolkodnak a frakción belül.

Ha nincs magánszereplő az egészsgégfinanszírozás rendszerében, attól még a decentralizált szolgáltatásszervezés sokat tud segíteni az ellátás hatékonyságán - hangsúlyozta Kökény Mihály.

Az ellenzék elutasítja

Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő szerint az egészségpénztárakról szóló törvénynek nem szabad hatályba lépnie. Egybiztosítós rendszerben is lehet működtetni a társadalombiztosítás rendszerét - jelentette ki a politikus.

A Népszabadság úgy tudja: több szocialista politikus javasolja majd az egészségpénztárakról szóló jogszabály hatálybalépésének elhalasztását, és szóba kerülhet az egészségügyi miniszter távozása is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×