A népszavazás nagyon nehéz helyzetet teremtett az egészségügyben, amiért nem a szavazók, hanem a voksolást kezdeményező pártok kétszeresen is felelősek - jelentette ki expozéjában Horváth Ágnes.

Hozzátette: a Fidesz és a KDNP olyan referendumot kezdeményezett, amelyet csak megnyerni lehet, másrészt nem mondták meg, milyen módon pótolnák az egészségügyből kieső bevételt.

Horváth Ágnes cserbenhagyásos gázolásnak nevezte, hogy a Fidesznek nincs javaslata a kialakult problémák megoldására.

Horváth Ágnes kiemelte: az orvosszakmával arról egyeztetetne, hogyan és mikortól töröljék el a házi gyermekorvosok, a gyermekszakrendelők és a gyermekkórházak kompenzációját, mivel náluk nem kellett vizitdíjat fizetni.

Hozzátette: egy másik párbeszéd keretében meg kell vitatni, mi legyen azokkal, akiknek a vizitdíj kapcsán szociális kompenzációban részesültek. Ez kétmillió embert érint.

Emlékeztetett arra, hogy a 2007. február 14-i állapotot tervezik visszaállítani, de a nyugdíjszerű ellátásnál nem veszik vissza a kompenzációt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkanélküli ellátásban részesülőknél nem biztos, hogy indokolt meghagyni a kompenzációt.

Az egészségügyi miniszter szintén szakmai párbeszédet kezdeményez arról, hogy a társadalombiztosítás keretei között miként tudják enyhíteni a "károkat".

A tárcavezető úgy látja, nem lesz könnyű dolguk, mert meg kell találni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésnek következtében felszabadult 40 milliárd forint kiesésének enyhítésének, majd ezt követően a 20 milliárd forintnyi plusz bevételnél legalább egy minimális kármentést próbálnak elérni.A Fidesz világos és egyértelmű megoldást javasol a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése miatt kieső bevételek pótlására, a kérdés csak az, hogy a kormány akarja-e kezelni a referendum után kialakult helyzetet - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke.

Közölte: a Fidesz a 2008-as költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol, elsősorban olyan kiadásokból, amelyeket a párt már tavaly is indokolatlannak tartott, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordítanák oktatási és egészségügyi fejlesztésekre.

Varga Mihály kérdésesnek nevezte, hogy a kormány meg akarja-e oldani a népszavazás után kialakult helyzetet, "amelyet saját maga idézett elő".

Hozzátette: úgy tűnik, a kormány nem akarja kezelni a helyzetet, "bár a Fidesz mindent megtesz, hogy meggyőzze a kormányoldalt arról: van életképes megoldás".

"Számítunk a kormánypárti képviselők segítségére, hiszen közös érdekünk, hogy az emberek világosan kifejezett akarata után előállt helyzetet kezelni és megoldani tudjuk" - mondta. Szerinte a kormányoldalt most sértődöttség, dac és elutasítás jellemzi, meg akarják büntetni embereket a népszavazás után.

Más források is "felbukkannak"

A volt pénzügyminiszter a játékadó Fidesz által javasolt átcsoportosítása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen "felpántlikázott" bevételekre van magyar és nemzetközi példa is, ilyenek a magyar útalapba befolyó összegek, de például Angliában a szerencsejátékból befolyó pénz egy része az ottani nemzeti örökségalapot gazdagítja.

Varga Mihály hozzátette: más források is "felbukkannak", hiszen Horváth Ágnes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta, hogy több pénzt akarnak költeni az egészségbiztosítási törvény kommunikációjára, valamint "az is kiderült a népszavazás előtt négy nappal, hogy az új tulajdonosi program kapcsán 1,6 milliárd forintot akarnak elkölteni, a költségvetés tartalékból történő átcsoportosítással".

Expozéjában a fideszes képviselő azt mondta, a gazdasági növekedés is sok mindent megoldana, azonban jelenleg Magyarország a ebben a tekintetben utolsó a 27 uniós ország közül.