Az unió jelenlegi felzárkóztatáspolitikáját tizenöt tagállamra dolgozták ki, ahol a szegénység a nagyvárosok elgettósodott részein koncentrálódott, ennek megoldására pedig volt is kidolgozott terv - mondta az InfoRádiónak Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő, hozzátéve: a közelmúltban csatlakozott, közép-kelet-európai országokban a szegénység nem a városokra, hanem a vidékre jellemző.

A politikus hozzátette: mivel az unióban nem ismerték ezt a problémát, nincs is olyan eszköz, amely a vidéki elszegényedés megállítását célozná.

Olyan horizontális, úgynevezett soft eszközök vannak, amelyekkel egyéneket, csoportokat lehet támogatni és kihúzni a szegénységből, nincs azonban olyan politika, amellyel a leszakadó területeket hatékonyan fel lehetne zárkóztatni, így a politika újragenerálódik - magyarázta Harangozó Gábor.

Mivel nincs célzott politika a felzárkóztatásra, a szegény területek fejlesztési elképzelései a versenyképesekével kerülnek szembe. Ennek következtében a pénzek nagy része oda kerül, ahol egyébként is van fejlesztési kapacitás - fűzte hozzá az európai parlamenti képviselő.

Akkor fogunk tudni hatékonyan fellépni a szegénység ellen, ha fel tudjuk zárkóztatni azokat a térségeket, ahol a szegénység koncentrálódik - jelentette ki Harangozó Gábor. A politikus hozzátette: a legszegényebb települések olyan falvak, ahol nagy számban élnek romák.

Az unió, mivel nem ismeri a problémát, nem is támogatja az egyes tagországok kistérségi politikáját. Magyarország kivétel: sikerült megállapodni a közösséggel abban, hogy a 33 legszegényebb területen felzárkóztató programot hajthassunk végre - közölte az európai parlamenti képviselő.

Mivel ez kivételes eset, nem lehet rá sok pénzt szánni: a 8 ezer milliárdos fejlesztési forrásból a szegény kistérségek fejlesztésére csupán 200 milliárdot fordíthat az ország - mondta Harangozó Gábor.